Oroszország ismét válságos napokat él. Krenszkiék és ellenfeleik közt ismét feléledt a harcz. Mindkét párt a forradalom vívmányait akarja megtartani Oroszország jóvoltára, eközben ádáz dühvel törnek egymásra, úgy hogy Oroszország nyíltan egy elkeseredetten folyó-polgárháború képét mutatja. Közbe a béke is sűrűn szóba kerül a küzdelmek folyamán, de még a jövő titka, vajjon ezek az események közelebb hoznak e hozzá - vagy még messzebb távolítunk tőlük...

A nagy zűrzavarról érkezett tudósítások nyomán az alábbiakban próbáljuk képét adni ezeknek a legújabb orosz eseményeknek.

November 8-án délután a Magyar Távirati Iroda a következő jelentést adta ki a sajtóhadiszállásról:
Északkeleti szikratávíró-állomásaink a következő megcsonkított szikratáviratot fogták fel, a melyet Pétervárról az összes hadseregeknek küldöttek:
A hadi forradalmi bizottság felhívása. (A táviratnak, melyet feloldott szövegben közlünk, eleje hiányzik.) A politikai foglyokat haladéktalanul kiszabadítjuk. Konovalov, Kiskin, Terescsenko, Malantovics, Nikitin stb. volt minisztereket a forradalmi bizottság fogságba vetette. Kerenszki elmenekült. Valamennyi hadsereg szervezetnek lelkére kötjük, tegyenek intézkedéseket Kerenszkinek azonnali letartóztatására és Pétervárra való szállítására. Minden segítség, a melyet valaki Kerenszkinek nyújt, súlyos államellenes bűnnek számít és büntettetni fog. Pétervárott győzött a munkás- és katonaforradalom. A munkásuk és katonaképviselők nagyorosz kongresszusa kifejezi azt a reményét, hogy a vasutakon a rend fennmarad és az üzem egy pillanatig sem fog szünetelni.

Egy november 7-iki pétervári távirat jelenti: A Péterváron állomásozó három kozákezred küldöttei kijelentették, hogy az ideiglenes kormánynak nem fognak engedelmeskedni és nem lépnek fel a szovjet ellen, de készek a közrendet biztosítani. Délután a szovjet rendkívüli ülést tartott Trocki elnök az ülésen kijelentette, hogy az ideiglenes kormány többé nem áll fenn, a miniszterek egy részét letartóztatták és a köztársasági tanácsot feloszlatták. Lenin, akit nagy tetszéssel üdvözöltek, beszédet mondott.

A gyűlés azután határozati javaslatot fogadott el, a mely kimondja, hogy az említett problémák oly gyorsan, a mint csak lehetséges, megvalósítandók. Az ülés végén felolvasták a minimalista szocziáldemokrata párt képviselőjének nyilatkozatát, a mely szerint a párt helyteleníti az államcsínyt és kilép a pétervári szovjetből.

A pétervári munkás- és katonatanács felhívásokat bocsátott ki. Legfontosabb köztük a harcztéren levő hadsereg összes katonai bizottságához és a katonai kiküldöttek összes tanácsához:
A pétervári helyőrség és a prolotárság Kerenszki kormányát, a mely a forradalom és a nép ellen fordult, megbuktatta. A változás vérontás nélkül történt. A bukást a munkás- és katonatanács ünnepélyesen üdvözölte és a míg a tanácsok, kormánya megalakult, elismerik a hadi-forradalmi bizottság intézkedési jogát. A katonákat felszólítják, hogy a parancsnoki hatóságokat ellenőrizzék. A tiszteket, a kik nyíltan és egyenesen nem csatlakoznak a forradalomhoz, mint ellenségeket le kell tartóztatni. Programm:
a) Demokrata béke azonnali felajánlása;
b) a nagybirtokosok földjének átadása a parasztoknak.
c) a hatalom átadása a tanácsoknak és az alkotmányozó gyűlés azonnali összehívása.

A megbízhatatlan csapatrészeknek frontról való elküldés nem tűrhető. Az eltávolítást esetleg kíméletlen erőszakkal meg kell akadályozni. E parancsnak a katonák elöli eltitkolása a forradalom ellen elkövetett legnagyobb bűn lenne és kérlelhetetlen szigorral torolnák meg. Katonák ! A békéért! Kenyérért! Az országért! A népuralomért!

A pétervári munkás- és katonatanács forradalmi katonai bizottsága a következő felhívást intézte Oroszország polgáraihoz:
Az ideiglenes kormány megbukott, az egész hatalom a pétervári munkás- és katonatanács orgánumának, nevezetesen a forradalmi katonai bizottságnak kezébe ment át, a mely a proletariátus és a pétervári helyőrség élén áll. A czélok, a melyekért a nép küzd, nevezetesen az azonnali demokratikus béke indítványozása, a földbirtokosok ama jogának, hogy földdel rendelkeznek, felfüggesztése, a munkások felügyelete a munkás- és katonatanácsból való kormány megteremtése és megalakítása fölött, biztosítva vannak. Éljen a katonák, a munkások és a parasztok forradalma.
A bizottság egy másik rendelete ezeket mondja:
A Pétervár fölötti hatalom a pétervári munkás- és katonatanács forradalmi bizottságának kezében van, a katonák és munkások kezében, a kik egyöntetűen felkeltek. Kerenszki kormányát vérontás nélkül megbuktattuk. A bizottság felszólítja a lakosságot, hogy támogassa a pétervári munkás- és katonatanácsot, az uj forradalmi hatalmat, a mely azonnal igazságos békét fog indítványozni a földnek, a parasztok részére való visszaadása mellett és az alkotmányozó gyűlést egybe fogja hívni. Az egész helyi halalom átruháztatik a kerületi munkás- és katonatanácsokra.

November 9-én a munkás- és katona-tanácsok kongresszusa a békejavaslatokról tervezetet fogadott el, a mely ezt mondja:
A munkásoknak és a parasztoknak a november 6-iki és 7-iki forradalom által megalakított kormánya a szovjetre támaszkodva, javaslatot tesz valamennyi hadviselő-országnak, hogy haladéktalanul kezdjék meg a közvetlen tárgyalást a demokratikus békéről. A kormánynak az a felfogása, hogy a demokratikus és igazságos béke, a melyre a háborútól kimerült és tönkretett hadviselő országok munkásosztályainak többsége törekszik, az a béke, a melyet a munkások és a parasztok a monarchia bukása után követeltek, csak rögtöni béke lehet annexiók, vagyis idegen területek eltulajdonítása nélkül és idegen nemzetiségek erőszakos bekebelezése nélkül, valamint kártalanítások nélkül is. Az orosz kormány azt javasolja minden hadviselő félnek, tegyen azonnal lépéseket ilyen béke érdekében, a mennyiben kijelenti azt a hajlandóságát, hogy haladéktalanul elkövet mindent, hogy ennek a békének minden föltételét elfogadtassa valamennyi ország meghatalmazottaival.

Annexiók, vagyis erőszakos területetulajdonítás alatt a kormány a demokráczia jogtudata szerint általában, a munkásosztály pedig különösen egy kisebb, gyönge nemzetiségnek egy nagy, hatalmas államba való bekebelezését érti a nemzetiség hozzájárulása nélkül, függetlenül műveltségi fokától és földrajzi helyzetétől, akár Európában, akár az oczeánon túl lévő országban. Valamely népnek egy állam részéről való erőszakos leigázása, annak a megtiltása, hogy egy nép a sajtóban, népgyűléseken vagy pártgyűléseken az elnyomók ellen való zendülés vagy lázadás útján kifejezhesse akaratát a népszavazás jogának gyakorlása iránt, a megszálló csapatok visszavonásának megtagadása, végül annak a jognak a megvonása, hogy ez a nép maga rendezze be kormányformáját: ez az annexió, vagyis erőszakos eltulajdonítás.

A kormánynak az a véleménye, hogy a háború folytatása abból a cselből, hogy a gyönge, legyőzött nemzetiségeket a gazdag és hatalmas nemzetiségek egymás közt felosszák, nagy bűn az emberiség ellen. A kormány ezért ünnepiesen kinyilatkoztatja azt az elhatározását, hogy támogatni akarja az olyan békét, a mely az említett valamennyi nemzetiséggel szemben igazságos feltételekkel véget vet a háborúnak. Egyidejűleg kijelenti a kormány, hogy az említett feltételeket nem kell véglegesnek tekinteni, vagyis a kormány hozzájárul ahhoz, hogy minden más békefeltételekről tanácskozzanak, csupán ahhoz ragaszkodik, hogy ezeket a feltételeket az illető hadviselő országok A lehető leggyorsabban terjesszék elő, hogy teljesen világosak legyenek és semmiféle titokzatosság ne legyen bennük. A kormány a maga részéről megszünteti az egész titkos diplomácziát és megérősíti azt a szilárd elhatározását, hogy a béketárgyalásokat nyilvánosan, az egész világ szemeláttára folytatja és hogy közzé fogja tenni a nagybirtokos és kapitalista osztály kormánya által 1917 februárjától november 7-ig kötött vagy jóváhagyott összes titkos szerződéseket. A kormány ezeket a titkos szerződéseket érvénytelennek és semmisnek jelenti ki, a mennyiben - mint a legtöbb esetben - mindenféle kedvezményeket és kiváltságokat biztosítanak a nagybirtokosoknak és a tőkepénzeseknek s a mennyiben a nagyoroszok által végrehajtott annexiókat fenntartják, vagy gyarapítják.

A midőn a kormány minden népet felszólít, kezdje meg azonnal a békéről való tanácskozásukat, a maga részéről kijelenti azt a hajlandóságát, hogy a kezdeményezést írásban vagy távirati közlemények útján, valamint az idegen államok képviselőivel folytatandó tanácskozáson, vagy ezekkel tartandó konferenczián megvalósítja. Hogy ezeket a tanácskozásokat megkönnyítse, a kormány megbízottakat küld a semleges országokba.

A kormány javaslatot tesz valamennyi hadviselő ország kormányának, kössenek azonnal fegyverszünetet és azt hiszi, hogy a fegyverszünetet három hónapra kellene megkötni, mivel ez az időpont elegendő a tárgyalások kedvező befejezésére. A kormány indítványozza továbbá, hogy valamennyi nemzetiség és nemzet, s mely a háborúban részt vesz, vagy tőle szenved, megbízottai útján vegyen részt a békéről való tanácskozásokon és hogy a világ valamennyi nemzetének képviselőit összehívják a kidolgozott békeföltételek végleges elfogadása végett. A midőn Oroszország munkásainak és parasztjainak ideiglenes kormánya ezt a békejavaslatot valamennyi hadviselő ország kormányainak előterjeszti, elsősorban a világ bárom legnagyobb kultúrnépének, a mely legnagyobb mértékben részes a háborúban: Anglia, Francziaország és Németország osztályöntudatos munkásaihoz fordul. Ennek a három országnak a munkásai tették a legnagyobb szolgálatot a haladás és a szoczializmus ügyének, még pedig Angliában a szakszervezetek, Franciaországban a proletárok nagy forradalmai, Németországban pedig a német munkások a szervezeteikért folytatott hősies harczokkal. Ezek a példák kezeskednek róla, hogy ezeknek az országoknak a munkásai meg fogják érteni a megoldásra váró kérdéseket: az emberségnek a háború borzalmaitól való megszabadítását és hogy ezek a munkások erőteljesen és önzetlenül segítségünkre lesznek a béke művének befejezésében és a munkásosztályoknak a kizsákmányoltatástól való felszabadításában.

November 10-én a Magyar Távirati Iroda az alábbi orosz jelentéseket felhívásokat közli a sajtóhadiszállás jelentése nyomán:
1. A pétervári katonai kerület valamennyi csapatához! Én, az ideiglenes kormány miniszterelnöke és az orosz köztársaság fegyveres erejének főparancsnoka, a hazához hű csapatok élén ideérkeztem. Megparancsolom a pétervári katonai kerület valamennyi csapatának, a melyek félreértésből vagy kényszerítés folytán a haza és a forradalom árulóihoz csatlakoztak, hogy egy óráig se habozzanak és térjenek vissza kötelességük teljesítése végett. Ezt a parancsot minden századnak, parancsnokságnak, ütegnek, hadosztálynak és szotnyának ki kell hirdetni. Kerenszki, az ideiglenes kormány miniszterelnöke és a hadsereg legfőbb parancsnoka.

2. A pétervári csapatokhoz! A forradalomhoz és a hazához hű dicsőséges csapatok az arczvonalról a főváros határába érkeztek. Nehogy ártatlan emberek vére folyjon, tartóztassátok le mindazokat, a kik benneteket elámítottak s a hazát elárulták és a romlásba kergették. Hogy tudhassuk, mely ezredek maradtak hívek a kötelességükhöz, küldjetek bizottságokat a frontról hazavonult csapatokhoz. A haza és a forradalom megmentésére alakult nagyorosz bizottság tanácsa. Malvskij, a pétervári katonai kerület biztosa.

3. Az országhoz és a forradalomhoz hű csapatok a kozák hadsereg szövetségével és valamennyi demokrata szervezettel egyesülve megszállták tegnap Czarszkoje-Szélót és a szikratávíró főállomását. A lázadók rendetlen csoportokban vonulnak vissza Pétervárra. A fosztogatók és erőszakoskodók ellen a legerélyesebb eszközökkel lépünk fel. A kiket rabolt holmival fogságba ejtünk, a bűntett színhelyén nyomban agyonlőjük. A lázadás részeseit a katonai forradalmi bizottságnak adjuk át.

4. A hadsereg szervezeteinek és biztosainak! A bolsevikiek ellen nőttön nő a felháborodás Pétervárott. Ma nyílt lázadás tört ki ellenük és az utczákon több helyütt lövöldöztek. A telefont a kadétiskola növendékei megszállták ... és lefoglalta a hadsereg általános bizottsága, a mely a bolseviki-párti őröket elűzte. Moszkvában megverték a vörös gárdát. Kerenszki estefelé már Pétervár előtt fog állni. Az összeköttetést helyreállítottuk vele, A mentőbizottság küldöttsége elindult Kerenszki főhadiszállására. A bolseviki-párt kalandjának leverése a legközelebbi napok vagy órák kérdése. Hogy a leverés lehetőleg tervszerűen menjen végbe, szükséges, hogy a demokráczia és a haza és a forradalom megmentésére alakult nagyorosz bizottság minden erejét egyesítse.

E közlésből az tűnik ki, hogy Péterváron és a környéken valószínűleg véres harczok folynak mindkét párt hívei között Az orosz haditengerészet teljesen a szárazföldi hadsereg pedig túlnyomó részben a bolseviki párthoz csatlakozott, tehát Kerenszki ismét akczióba lépett, s ingadozó hatalmát megerősítendő, haddal megy Pétervár és ellenfelei ellen.

November 12-iki londoni jelentének szerint a szentpétervári helyőrség, a mely eleinte a bolsevikhez pártolt, most, a mikor Kerenski csapatai ellen közlekedik Szentpétervár felé, ingadozik. A Don vidékéről érkező jelentések szerint Kaledin addig, míg a kormányzat kérdése tisztázódik, maga vette át a kormányhatalmat.

A „Daily Chronicle” jelentése szerint Szentpétervárott a helyzet nyugodt, az élelmezéssel azonban nagy baj van, annál is inkább, mert a meglévő készletek csak két napra elegendők.

Az amsterdami „Aligemesn Handelsblad” londoni jelentése szerint Szentpétervárról az a jelentés érkezett, hogy Kerenszki, Kaledin és Kornilov csapatokat küldenek Szentpétervár ellen.

A „Daily News” szentpétervári levelezője jelenti, hogy a bolsevikiek ellene vannak bármely ország imperialistáival való különbékének. Másfelől azonban ellene vannak annak is, hogy bárminő törekvést, a mit imperialistának tartanak, támogassanak. A levelező hozzáfűzi, hogy ha annak ellenére a bolsevikieket ellenséges magatartásba és különbékébe akarják beleűzni, úgy csak azt kell tennünk, hogy kövessük néhány angol reggeli lap példáját, a melyek hangosan ítélkeznek arról, a mit nem tudnak felfogni.

A „Daily Express” szerint Amerikában az orosz forradalom átmenetnek tekintik. Olt azt hiszik, hogy még abban az esetben, ha Oroszország Németországgal különbekét kötne, sem volna bizonyosság a felől, hogy hirtelen nem merül-e fel egy új kormány, a mely a maximalistákat megtagadja és ismét hadbaszáll Németország ellen.
Egyik stockholmi követséghez hír szerint Pétervárról az a jelentés érkezett, hogy a főváros közelében véres harcz folyt bolsevikiek és csapatok között. A híradás szerint a harcz Kerenszki győzelmével végződött.

Hír szerint a stockholmi angol követség is azt a jelentést kapta, hogy Kornilov bevonult Pétervárra.
A stockholmi távirati iroda mérvadó helyről arról értesül, hogy Pétervárott véres harcz után Kerenszki csapatai győztesen kerültek ki a küzdelemből.

A felfordulás tehát teljes és e pillanatban ismét nem lehet tudni, ki az ura Oroszországnak.