Ha a jövő krónikása majdan kutatni fog a mostani világháboru rejtelmei között, s hozzájut olyan adatokhoz, amelyekből az is kiderül, hogy a hadviselő felek micsoda fegyverekkel küzdöttek egymás ellen, külön kémiai tanulmányokat kell folytatnia, hogy megértse az egymásgyilkolás ördögi praktikáit. Aki nem ismeri az előzményeket s véletlenül kezeihez kap olyan fotografiákat, amelyek a gázbombákkal dolgozó katonákat ábrázolnak, jogosan hiszi azt, hogy itt az emberek buvárruhában harcolnak egymás ellen.

Tényleg ugy is van. Flandriában csaknem egy esztendőn át ugyszólván tétlenül nézett farkasszemet egymással husz-harminc méternyi távolságból a német és az ántántbeli katona. A német a sors bosszuálló, igazságosztó földi hivatottja, rajongója a tisztességnek és becsületnek, rendületlen szivóssággal állta a helyét, s vele szemben a hitszegés, a gonoszság, a becstelenség örök emberi gyarlóságával, a tisztességet támadó makacssággal foglalt állást. A tüz nem fogott egyiken sem, az acélt elfogta az erős földhányás, a betonerőd sok méternyi ereje, itt más nem segit, mint az olyan elem, amely áthatol a földhányások pólusain, amely beszivárog a legvékonyabb résen is, amely a levegővel együtt jut el a legvédettebb helyre.

Ez az anyag nem lehet más, csak a gáz. A nyugati harctéren háromféle gázlöveget használnak a hadviselő felek. Olyat, amely orrfacsaró bűzt terjeszt, tehát az emberi szervezet menekül előle, olyat, amely kábít a szagával és harcképtelenné teszi az embert, végre olyat, amely egyenesen fojtogat, tehát föltétlenül menekülésre késztet. A gázbombák használata kölcsönös, s mégis a németek vethetik ennek használatát az angolok szemére, mert az angolok alkalmazták a világon legelőször ezt a harci módot. De ezzel is ugy jártak ellenségeink, mint minden hadi találmányukkal Mi hamar eltanultuk és még tökéletesebb formában ellenük forditottuk.

A német hadvezetőség egyetlen szempillantás alatt visszaforditotta az angol gázlövegtalálmányt, sőt tovább ment, nyomban készen volt az ellenség gázfegyvere ellen a védelem is. Igy történt azután, hogy a német gázbombák rettenetes hatása ellen az angolok a világ elé futottak panaszkodni, s bünül rótták föl a németeknek, hogy sikeresebb volt az ő fegyverük, mint amit az angolok alkalmaztak a németek ellen. Nincs még teljes és tiszta képünk arról, hogy mi módon történik a támadás gázbombákkal, csak néhány képből és szórványosan elhelyezett néhány sor leirásból tudjuk, hogy kazánkocsik állanak az ellenségtől alig husz-harminc méternyire a föld alá helyezve, s ott gépi erővel állitják elő a gázanyagot, egy másik gépi erő nagy nyomással fémtömlők segélyével folyadék alakban csapja át az ellenségre a gázat, amely azután megteszi kötelességét.

Hallottunk olyan acéllövegekről, amelyek ütődésük után szétrobbannak, s ekkor terjesztik szét gázanyagukat. Verne Gyula, a nagy francia regényiró egyik regénye vált igy valóra, a „Régium ötszáz milliója” cimü, ahol a támadó egy várost akart megölni olyan gázlöveggel, amelynek röbbanása megfagyasztotta volna az emberi életet. A védekezés az ellen olyan sisakokkal történik, amelyeknek alkalmazását a békeidők, bányamunkásainál, a tüzoltóknál láttunk. A légzőszervek, az orr és a száj elé védő rostélyt helyeznek ebben a rotélyban gyapot van: amelyre automatikusan csepeg a védő kémikália. Ez a vegyszer friss levegőt varázsol a gyapoton való szétbomlása közben, s távoltartja a mérges, vagy kitarthatatlan gázokat. A szemet légmentesen elzárt pápaszem védi, a fül is teljesen védve van a külső behatás ellen. Van olyan védőszerkezet is, amelynek tartója a katona hátán van, mint a peronospora permetező, s egy kar-mozgatás friss levegőt szivattyuz a katona légzőszerveihez.

Az egész lövészárkot pedig valóságos gépezet látja el friss levegővel, mint azt a képünkön bemutatott hordozható ózonfejlesztőgép is mutatja. A kürtősgép az ózonfejlesztő szerkezet. Az ózont részint vizből, részint levegőből, részint dus oxigéntartalmu vegyületekből állitják elő elektromos uton, vagy amint itt, főzés után. Az előállitott ózon a mellék kocsin lévő tartányokba szorittatik, még pedig cseppfolyós állapotban, s midőn a tartányok megteltek, a kis kocsit betolják a lövészárokba. Egy kis szelep kinyitás a hosszu fémtömlőn ózont bocsájt oda, ahol arra szükség van, ezáltal az ellenség bűzbombáinak hatását egy kis kellemetlenségtől leszámitva ártalmatlanná teszik.

De van az ózongépnek még egy rendeltetése a lövészárokban. Az akna- és tárnafurásoknál. Az ellenség lövészárkait földalatti aknákkal, tárnákkal igyekeznek megközeliteni, s a tárnákban dolgozó katonák levegő hiányát van hivatva az ózongép pótolni.