Kadié O. dr.: A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. Földt. int. Évköny XXIII. 4. f. Ára 10 K.

Hét évi alapos kutatás eredményeit közli le a szerző a most nem rég megjelent munkájában. Megjelenését régen vártuk, mert már előzően sokat hallottunk a pleisztocén ősember miskolczi előfordulásáról s e probléma vitája meglehetős nagy érdeklődést váltott ki úgy a szak-, mint a laikus publikum körében is. E munka a döntő aktákkal a vitát úgy, hisszük, be is zárja.

Lássuk a munkában feldolgozott anyagot. A bevezetőben a Szeleta-barlang kutatásának történeti feljegyzéseit találjuk. A leletek a geologia és archeologia határmesgyéjéről valók s így nem csoda, hogy a két tudomány művelői közt az első leletek fölött bizonyos véleményeltérés támadt. Az ebből származó vita, mint minden esetben itt is csak a tudományt vitte előbbre, mert szinte ösztönzésül szolgált a további kutatásokra.

Az előttünk álló események még tényleg igazolják a vita jótékony hatását, mert a kérdés megoldása oly rendszeres kutatásokon alapszik, melyek hasonló munkálatokhoz tényleg mintául szolgálhatnak.
E mű nagy érdemének kell betudnunk, hogy a remek módszert, melylyel a szép sikert elérték, alapos részletességgel ismerteti a szerző s így ezzel a művét szinte nélkülöztehlenné teszi azok számára, kik e nyomdokon haladni akarnak. (E példát bár többen követnék, mert módszerek ismertetésére is – itt nálunk, hol a szükséges kézikönyvek hiányoznak – nagy szükségünk van.)

Egy nagyobb fejezet az ásatások és tanulmányok vázlatos történetéről szól. Az első ásatástól, 1906. őszétől kezdve 12 ásatás történetét látjuk itt leírva s hozzá csatolva az anyag feldolgozására tett tanulmányutak ismertetését is. Ezekből az adatokból kitünik, hogy az 1906 – 1913 időközben a munkálatok összesen 1 év, 3 hó és 3 heti időt vettek igénybe.

Régészeti részben a pleisztocén ősember culturamaradványait látjuk feldolgozva. Részletesen leírva találjuk a kőipari eszközök anyagának ásványtani ismertetését (Vendl Aladár dr. adatai) A kőszerszámokat megmunkálásuk szerint 4 csoportba látjuk osztva. 1. Megmunkálatlan amorph szilánkok, 2. Retusozott amorph szilánkok, 3. Czéltudatosan megmunkált szerszámok. 4. Durva és finom babérlevélhegyek.

E szerszámok rétegek szerinti előfordulását külön fejezetben látjuk tárgyalva egy szép táblázatos összeállítással. A talált typusok alapján e leletek a solutréen culturába helyezhetők.
Az archeologia leírás fejezetében a paleolitanyagot találjuk ismertetve a Hermann Ottó módszere szerint.

A holocén ősember culturmaradványainak ismertetését Bella Lajostól kapjuk ki a kőipar, csontipar, anyagipar czimek alatt ismertetik a leleteket. A bronzkorra vonatkozóan is közli az adatokat. A vaskor maradványai már a hallstetti-kor és a La Téne-kort képviselik.

Röviden ezekben adhatjuk a Radié által feldolgozott anyagot s hosszú tudományos búvárkodásuknak hű képét látjuk benne. Az elsőrendű szakmunkának a belsejéhez méltó a külső kiállítása is. A sok szép rajt és a mellékelt táblák prima minőségért a Földtani Intézetet illeti hála és köszönet.

Bányai János