A hónap rövidhíreiből
A tiszai hajójáratok megnyitása
A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási R. T. igazgatósága közhirré leszi, hogy személyszállitásai összekötött menetrendszerü teherjáratait a Tiszán az egyidejüleg kiadott menetrend szerint a folyó évben aként inditja meg, hogy az első menet Szolnokrol-Csongrádra f. évi április hó 21-én Csongrádrol-Szolnokra pedig április hó 24-én lesz. Ezen járatokkal egyidejüleg az emlitett vonal állomásai Vezseny állomás kivételével, melyet a gőzösök árviz miatt egyelőre nem érintenek a személy és áruforgalomra megnyilnak.
Budapest, április hó 21.
Sztrájkra készülnek az asztalosok
A budapesti asztalos munkások kollektiv szerződése a munkaadókkal ez év junius hó végével lejár. Uj szerződést nem akarnak a munkások kötni, mert ez idő nem alkalmas most erre.
A jelenlegi munkabér óránként 159 fillér. Julius elsejétől 50 százalékos bérjavitást köveltek egy a mult napokban az ipartestületnek átadott emlékiratban. A ipartestület előljárósága inditványára a munkaadók 25 százalékos bérjavitást fogadtak el kötelezőleg. A munkások erről hallani sem akarnak.
Vasárnap délelőtt nagygyülést tartottak, amelyen kimondották, hogy ragaszkodnak a követelés teljes összegéhez. Az ipartestület hétfő estére rendkivüli közgyülést hivott össze, hogy ebben a kérdésben végleg határozzon. Értesülésünk szerint mindkét fél ragaszkodik álláspontjához és igy a sztrájk elkerülhetetlen lesz.
A szénszállitás és hajózás visszafejlődése Angliában
A swanseai révkapitányság jelentése szerint az ottani kikötőben erős visszaesést mutat a szénkereskedelem. Mig az 1913. évi forgalom 7.2 tonnát tett ki, addig 1916-ban csupán 5.2 tonna volt az évi összeforgalom. A csökkenés ily nagyfokának főleg a szállitás korlátozása volt az oka, s a jelenlegi helyzet a Swansea-kerületben igen komoly. A szénbányák, minthogy a szállitáshoz nem áll elegendő hajó rendelkezésre, hetenként csupán 3-4 napon át dolgoznak. A kerületbeli antracitszénbányáknak például februárban 18 napon át kellett szünetelniök. New Castle és Hull-ban hasonlók az állapotok.
Az islandi Vatnajökül közelében néhány évvel ezelőtt egy angol mérnök nagy mennyiségü vastartalmu iszapot fedezett fel egy folyam medrében. Egy ottani kereskedővel társulva koncessziót kért az islandi kormánytól egy acélmü felálitására. A vállalatot egy angol cég finanszirozza s az előmunkálatok meglehetősen előrehaladott stádiumban vannak. A Vatnajökül közelében egy hatalmas vizesés van, mely körülbelül 200000 Hp-t képes produkálni. Az ügyet mindmáig anyira diszkréten kezelték, hogy Dániában, ahol mult hó végén került nyilvánosságra az uj vállalkozás, meglehetős meglepetést váltatott ki az angol tőkének ezen legujabb térfoglalása.
A cserebogár-veszedelem
Közönségesen ugy vélik, hogy mindenik negyedik évben fokozott mérvben pusztítanak nálunk a cserebogarak. Pedig ez téves: mert 2 cserebogár-álczának kifejlődése a föld alatt harminczhat hónapig tart: s így háromévenkint jut felszinre a nagyobbszámu cserebogár.
Minthogy május végén nem volt eső nálunk, a cserebogarak – az idén is három év után – még most is pusztítják a gyümölcsfákat. Ezeknek a pusztító rovaroknak tömegesebb megjelenése olyan esztendőkre esik, a melyeknek egyes számai egymással összeadva tört nélkül oszthatók hárommal: 1+9+1+7=18.
A szárított cserebogár értékes baromfieledel: de frissen gyüjtött cserebogarakat nem szabad eledelül disznók elé vetni: mert, noha a sertések nagyon kedvelik, bizonyos élősdi-féreg él bennük, mely megmérgezi a sertések gyomrát.
A Magyar Földgáz Részvénytársaság első rendes közgyűlését gróf Teleki Artur elnök elnöklete alatt tartotta meg. A közgyűlés az igazgatóság, illetve felügyelő-bizottság jelentését tudomásul vette és a mérleget jóváhagyta.
Az igazgatóság jelentése szerint dacára a háboru által okozott nehézségeknek, a magyarsáros-dicsőszentmártoni távvezeték már elkészült és a sikeres furások lehetővé teszik, hogy nagy mennyiségű földgáz szolgáltatás megkezdődhessék. A társaság első üzletévében egyébként a földgáz ipari értékesítésének tanulmányozásával és a kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi és debreceni távvezetés tervezésével volt elfoglalva.
Az eredetileg 13 millió korona részvénytőkével alakult vállalat az azóta 26 millió koronára emelt alaptőke mellett 1,546.962 korona veszteséget mutat ki második üzletévének végén. E veszteség elsősorban az üzem még nem teljes kihasználásának tulajdonítható, e mellett azonban a jelentékeny leirások is hozzájárultak annak kialakulásához.
A gyári beruházások, a leirások után több mint 19 millió koronával, a fél és kész gyártmányok 9 és fél millió koronával, a szabadalmak 2 millió koronával, az anyagkészletek 2.3 millió koronával szerepelnek a mérlegben.
Ezzel szemben a vállalat hitelezőknek több mint 23 millió koronával tartozik és főleg a nagy függő adósságok konvertálása céljából a junius 27-re összehivott közgyülés elé javaslatot terjesztenek az alaptőke ujabb felemelésére.
A Magyar Repülőgépgyár tőkeemelése
A Magyar Repülőgépgyár rt. elhatározta alaptőkéjének három millió koronával való felemelését. A tőkeemelési tranzakciót most viszi keresztül a vállalat és pedig olyképpen, hogy az ujonnan kibocsátandó 15.000 darab részvényt a régi részvényeseknek ajánlja fel, ugy, hogy minden két régi részvényre három uj részvény jut. Az átvételi árfolyam minden uj részvényért a teljes névértékü 200 korona. Az elővételi jog julius 16-ikától julius 20-ikáig gyakorolható.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!