A német hadvezetés korábban is alkalmazta – változó intenzitással – a tengeralattjárókat: előbb korlátozott, majd élezett búvárhajóharcot hirdetett; utóbb pedig külpolitikai bonyodalmaktól, mindenek előtt az Egyesült Államok hadüzenetétől tartva kétszer is visszakozott.

Ez a harcmodor rendre megosztotta a német döntéshozókat. Akik mellette érveltek, a győzelem zálogát látták benne. Akik ellene, azok épp a vereség esélyét: az USA beavatkozása végképp az antant oldalára billentené az erőviszonyokat.

1916. második felében, s főként az év végén a kérdés új formában vetődött fel. Van-e más esély a győzelemre, vagy akár a kompromisszumos békére is, mint a búvárhajóharc határozott és korlátlan alkalmazása?

Egy ilyen kérdésfeltevés esetén nem csak e harcmodor hívei és a végső, teljes győzelem fanatikusai – Hindenburg, Ludendorff és az admiralitás, élén Holtzendorffal – de a mérsékeltebb, kompromisszumos befejezésre tervező körök is a korlátlan búvárhajóharcban látták az utolsó szalmaszálat.

Ha a korlátlan búvárhajóharccal sikerül megtörni Nagy-Britanniát nyugaton, a forradalom pedig kikapcsolja Oroszországot keleten, akkor Németország legyőzi Franciaországot, még akkor is, ha az Egyesült Államok beavatkozik a háborúba.

Holtzendorf havonta 600 000 tonna hajótér süllyesztését ígérte meg, azzal a reménnyel megtoldva, hogy ezzel öt hónap alatt elvész a brit hajótér kereken 40 százaléka, ami már térdre kényszeríti Angliát. Időközben megnövekedett a tengeralattjáró flotta is: február elsején 105 hajó állt harcra készen, s további 31 az utolsó simítások előtt.

Az új építésű búvárhajók jóval nagyobbak voltak, mint a régiek (némelyikük tízszer nagyobb!), és az eredeti 6 helyett 12-16 torpedót vihettek magukkal. Nem nőtt viszont lényegesen a tengeralattjárók sebessége, és a teljes idő kétharmadát továbbra is az oda- és visszautazás, valamint az átvizsgálás és felszerelés tette ki.

Legvégül már csak az időzítés körül zajlott vita: ha túl korán vetik be, Hollandia és Dánia is a németek ellen fordulhat. A két kis ország kis hadseregei olyan szerepet tölthetnek be, mint a kisegér a mesében, ama hatalmas sárgarépa kihúzásakor.

Ha már stabilizálódtak a frontok, ettől nem kell tartani. A búvárhajóharcot az osztrák-magyar szövetséges ellenezte. Előbb megpróbálták meggyőzni, aztán figyelmen kívül hagyták a véleményét.