Kora tanár olyan gépet szerkesztett, amellyel nem csak betűket, hanem képeket is tud továbbitani olyan távolságra, mint a betűket. Tekintve pedig azt a körülményt, hogy New-Yorkból Budapestre egy-két közvetitő állomással kábel utján távirat is küldhető, amely elméletileg ( ha közvetlen összeköttetés volna ) néhány másodperc alatt érkezik meg, a Korn-féle eljárással fotográfiák, vagy bármely kép is ugyanannyi idő alatt érkezik meg ezen a nyolcezer kilométeres távolságon. Az első ilyen fajta kisérletnél az volt az elv, hogy a letáviratozandó képet a feladó állomáson elemeire bontották.

Az elemek hétféle színárnyalatból állanak. A távírás tehát nem volt más, mint soronként letelegrafálni a képelemeket igy 1.4000.7, 1050.6, 2000.5, 400.6, 6000.3, 1825.7, 216.4, 40.5. Ebből a sorból kiszedte az első sort: négyszázhetes szinű ( ez a legsötétebb) elemet 1050 hatos jelűt és így tovább. Mikor aztán az egész kép sorelem együtt ki van szedve, ugy bánnak vele, mint minden más szedéssel, összefogják, présbe teszik, s nyomják vele a képeket. Korn tanár ezt az egyszerű eljárást a gépszedés formájára tökéletesítette.

Amint ő megüti a felvevő állomáson a megfelelő gombot, a leadóállomáson már automatikusan sorakozik a megfelelő képelem, akár csak a Hughes-gépen a betűk és mikor befejezte a géptelegrafálást, a kábel tulsó végén már készen van a kép. Ha az olvasó nagyító üveggel megnézi az itt bemutatott arcképet, nyomban látja, hogy mi az a képelem, s észre is veszi a hétféle árnyalatot az elemek között. Van a Korn-féle eljárásról eltérő rendszer is, amikor a képet fotoplasztika utján az árnyalatok szerinti mélység és magas magassági zónákba osztják.

Ezeken az egyenetlenségen egy kutatótű szalad végig, szinte átrajzolja a leadó képet, s mert a tű a rugós szerkezeténél fogva hol magasabb, hol meg mélyebb felületen sétál, a föl és lefelé való mozgatással más és más erősségű áramot indít meg. A leadóállomáson ezekből a különböző áramokból egy fölvevőtű, amelyen azonban már festék is van, ugyanazokat a nyomatokat festi le egy papirosra, amelyeket a tulsó állomáson a kutató tű beszaladt. Igy keletkezik a megtávirazott fénykép.

A képtelegrafálásnak a hirszolgálatban, a bűnügyekben, a kereskedelmi világbam óriási jelentősége van, főleg akkor, ha a dróttalan távirás utján is lehet képet, eredeti aláirást megtelegrafálni. Csak egy példát kell megemlitenünk. Breurában hajóra száll egy világcsaló, s a hajó már az angol partokat is elhagyta, mikor Bremába elfogatási parancs érkezik a körözött egyén ellen. Bremából dróttalan táviró a hajóra küldi a gazember arcképét s minden kétséget kizáróan le lehet tartóztatni.