A központi hatalmak és Oroszország közötti fegyverszüneti, majd béketárgyalásokra Breszt-Litovszk városban került sor december 22-től. A központi hatalmak nevében Kühlmann német külügyminiszter és Hoffmann tábornok, a szovjet fél nevében Joffe megbízott ült asztalhoz.

(Érdekes, hogy a jobbára értelmiségiekből álló szovjet delegációba „a nép képviselete jegyében” bevontak egy parasztembert is, aki mindenekelőtt a bor kedvelőjének bizonyult.)

Cesetén érvényesek. Mivel Oroszország szövetségesei a tárgyaláson nem jelentek meg, a továbbiakban orosz különbékéről van szó, itt a nemes veretű alapelvek a népek önrendelkezéséről nem érvényesek, itt a valós erőviszonyoknak kell érvényesülniük.

Annyi a tárgyalások legelején kirajzolódott, hogy a németek és szövetségeseik Lengyelországot és a Baltikumot – cinikusan a népek akaratára hivatkozva – el akarják szakítani Oroszországtól, hogy ott német bábállamok alakuljanak. A tárgyalások első fordulóját az álláspontok kölcsönös ismertetése után tíznapos szünet követte Ezalatt a bolsevikok újabb kísérletet tettek arra, hogy nyugati szövetségeseiket meghívják a tárgyalásokra – mindhiába.