Az új adójavaslatok
A miniszterelnök, mint pénzügyminiszter, beterjesztette azokat az új adójavaslatokat, a melyeknek a segítségével egyrészt államháztartásunk egyensúlyát, másrészt vállalt kötelességeink teljesítésének lehetőségét kell biztosítanunk.
Új adó: új teher.
De a háború óriási terheivel szembe kell néznünk. A hadikölcsönök kamatait feltétlenül fedezni kell, ehhez országos érdekek fűződnek. Ez az új adójavaslatok főczélja.
Magától értetődik, hogy azoknak a milliárdoknak, a melyeket a magyar polgárok ragyogó áldozatkészséggel bocsátottak önvédelmi harczunk czéljainak rendelkezésére, zavartalanul és pontosan kell kamatozniuk. E mellett az állam rendes kiadásai is hatalmasan emelkednek, úgy, hogy az eddigi források nagyobb teljesítő képességről kellett gondoskodni.
Ez így van az egész világon és így lett volna még abban az esetben is, ha a hódítás és hadisarcz nélkül való béke eszméje nem is vált volna a kibontakozási törekvések vezérgondolatává. A háború oly óriási gazdasági áldozatokat követelt valamennyi részesétől, hogy komolyan egyik fél se gondolhatna arra, hogy a másikkal fizettesse meg az egész számlát. Ez egyrészt igazán a végtelenségig nyujtaná a kétségbeesett küzdelmet, másrészt annál kevésbé lehetne eredménye, mennél leromlottabban és tönkrementebben ülnének majd le a végképen elgyötört nemzetek a béketárgyalások asztalához.
A jó Isten, ügyünk igazának tudata, katonáink legendás vitézsége, vitézeink kiválósága és a polgárság hazafias kitartása minket hozzásegített, hogy egy példátlan túlerővel szemben is diadalmasan álljuk meg helyünket és romba döntsük ellenségeink rabló álmait. Életünk, határaink, nyugodt boldogulásunk a háború után biztosabb. Tekintélyünk nagyobb, szavunk súlyosabb lesz, mint volt a háború előtt. Mindezzel együtt jár az, hogy boldogulásunk és jóléti fejlődésünk feltételei és eszközei is megnövekednek. Ha ezért új terheket kell is vállalnunk, bizonyos, hogy ez új föladatok elbirásához való erőnk is fokozódik.
Ebben a tudatban öröm nélkül nézünk polgári kötelességeinek megnövekedése elé. Tudjuk, hogy a háború hatalmas megpróbáltatásai óriási szolgálatok és szenvedések illendő meghálálására kötelezték a nemzetet és a nemzet készségesen vállalja is ezt az adósságot azokkal szemben, a kik életét megmentették és nyugodt, fejlődő szép jövőjét megalapozták.
Ez iránt nincs kétség. És nem kétséges az sem, hogy a javaslatok intézkedésének az egyenlő teherelosztás elvének alapján kell épülniük. Mert at adók hatalmas terhe mellett az adósok joggal követelhetik, hogy minden kategóriát egyforma súlylyal terheljen meg az adópolitika és hogy egyes adózó osztályok ne érezzék a megkülönböztető és kivételező szándékot.
Erkölcs és méltányosság követeli azt is, hogy teher és teherbíró képesség egymással arányban álljon, a mi alatt azt is értjük, hogy a teherből azoknak jusson több, a kiknek a háború súlyos megpróbáltatásaiból kevesebb jutott és az új kötelességek emelésében az első vonalba azok állíttassanak, a kik háborúnak legkevesebb kárát látták, de legtöbb anyagi hasznát elvették. Ez a hadinyereség adóról szóló törvény új módosítását illetve kiszélesítését czélzó javaslat feladata.
Viszont nem kisebb és nem kevésbé fontos kötelesség azoknak a polgári rétegeknek a kiélése, a melyekre a háború csak szenvedést, lemondást és áldozatot jelentett, a melyek tehát amúgy is legyengülten várják a rendes idők bekövetkezését és új megterheléseket egyáltalában nem tudnának már elviselni.
Hogy mindezeknek a jogos követeléseknek mennyiben felelnek meg az új adójavaslatok, a parlament bírálata van hivatva megállapítani. E bírálatnak tárgyilagosnak és egyformán belátónak kell lennie úgy a föladatok, mint az adózó nemzet irányában, a mely az új terhet viseli.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!