A multat már megelégelte az ember, a jelen egyebet nem ad mint gondot és küzdelmet: a jövő felé fordul hát tekintetünk.
De hát van-e igazán valami szent, mindenkinek szent ezen a világon?! Nem tolakodik-e be a templomszentélyébe is kufár bünös ember, tolvaj kéz, csalárd akarat?! És így élnek vissza ezzel a lelkünkbe égetett nagy kérdőjellel is azok, akiknek az élet csak üzlet és mindent aszerint látnak, hogy – meg lehet-e belőle élni? Soha olyan nagyszerű üzleti szüretre nem tett szert a mindenféle jövendőbelátó jós, jósnő – meg egyéb világcsaló, mint most. A nagyvárosi asszonyok, akik a modern szabadgondolkodót játsszák a zsurokon, esténként sokszor befordulnak valami homályos utcácskába, hogy egy ráncosképű anyóka hókuszpókuszától, akinek jós hirét szájról-szájra adják, kigyomláltassák a lelkük alján égő kétségeket. Mert a babona örök. Mindenben nagyszerűen haladtunk,  engedelmeskedik már az ember akaratának a nagy természet is, de babonásoknak épp ugy megmaradtunk, mint az erdőkben csatangoló ősapánk, aki a levél zörrenésekben is jó és rossz szellemek suttogó hangját vélte hallani.
Mennyivel inkább van tehát odahaza a babona a külvárosok szegény sorai, vagy a fali nádfedelű házikói között?! A rendőrségeknek nagyon ébernek kell lenni, hogy a "háborus konjunkturák" jósélősdijeit csak kissé tudja irtani. A főszereplő Erzsók asszony, akit a népszáj "Istenlátó Erzsók"-nak keresztelt el. Nagyszerű klientelája volt, vékaszámra hordták hozzá a jóféle ennivalót, mert pénz? ...minek az?! Ma.
Istenlátó Erzsók egyébként határozottan ravaszul rendezte dolgát. A szeánsznak épp közepe táján volt, mikor betoppantak a detektivek a misztikusan elfüggönyözött szobába. Három szál miligyertya égett az asztalon. Istenlátó Erzsót a vajákos láng felett kiterjesztette karjait s szemét az ég felé fordította. Az asztal előtt egy idős asszony térdelve zokogott. Egyike volt a látogatóknak s a többiek sorsukra várva szorongtak az udvaron. Erzsók kisérteties hangon szavalt:
- Mennybeli isten látlak.. Mondd meg hű szolgálódnak, fia Balog Sándor honvédszakaszvezető, mikor jön haza?
Profán hang felelt erre. A detektiv hangja volt.
- Mit széditi azt a sor embert? Gyerünk a rendőrségre.
Istenlátó Erzsók riadtan zuhant le hivatása magaslatáról. Sikoltozott, tiltakozott, majd könyörgésre vette a dolgot, de a detektivek rá sem hederítettek. Összecsomagolták egy ládába a temérdek kenetet, porokat, füveket, üvegeket és bekisérték a kapitányságra. A rendőrségen egyre azt hajtogatta a jósnő, hogy tönkretették, mi lesz most vele, s mindenekelőtt, mikor eresztik megint haza? A detektiv, aki bekisérte, jókedvü, vidám fiu volt.
- Adok egy tanácsot, asszonyság, - mondotta komoly képpel – ne kérdezzen annyit, hanem – jövendőlje meg!
A járásbiróságon egy heti fogházzal végetek a jósnővel. "Elutazás" miatt tehát az üzlet zárva, igy csak a jövő héten indulhat meg ujra a jósüzem.