A béke is, mely pártkülönbség legforróbb óhaja a honatyáknak, szóba került volna, ha hirtelenében el nem napolják a házat. A magyar parlament, amidőn nemrég ünnepélyes formában nyilvánította rokonszenvét az Oroszország boldogulását biztosítani hivatott változás iránt, ezen állásfoglalásával nemcsak a szabadelvű rezsim, hanem a békeszerető Oroszországnak is kivánta kifejezni a magyar nemzet legőszintébb rokonszenvét.

A magyar szocialisták husvéti tanácskozása pedig fokozott bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet osztály- és rangkülönbség nélkül óhajtja a becsületes békét és keresi az Oroszországgal való megegyezést. E tekintetben tehát – legalább egyelőre – aligha lett volna ujabb mondani valója a magyar parlamentnek. Külügyi kormányunk teljességgel ismeri a magyar nemzet hangulatát s amennyiben a harctéri helyzet, illetőleg az ellenséges diplomácia módot nyujt békés törekvéseink megvalósítására, bizonyára se Ausztria-Magyarország, se a velük szövetséges országok kormányain nem fog mulni az érdekeinket is respektáló béke létrehozatala.

Az oroszországi események némelyike, nevezetesen Lvov herceg az ideiglenes kormány miniszterelnökének manifesztumszerű megnyilatkozása, valamint a munkások és katonák ellenőrző bizottságának háboruellenes állásfoglalása megcáfolhatatlan, bizonyítéka a békés irányzat lenyügöző erejének. A béke gyümölcse szemlátomást érik és a magyar parlamentnek ez okból is óvakodnia kell a fölösleges tulbuzgalomtól. A sok beszéd s a hiábavaló dikciózás inkább csak ártalmára lehetne a békének.

Az orosz forradalom nagyszerű sikere és a német császárnak a porosz választójogi reform tárgyában tett liberális kijelentései nálunk is arra sarkalták a radikális választójog híveit, hogy a Ház elnapolása előtt még egyszer komoly kisérletet tegyenek a reform előbbrevitele érdekében. Az elnapolás következtében azonban erre épp oly kevéssé kerülhetett sor, mint az ellenzéki napirend többi pontjaira.

A zajos jelenetek közt felolvasott királyi kézirat bizonytalan ideig relativ nyugalmat biztosított a kormánynak. Az elnapolás ténye azonban ujabb lángra lobbantott a politikai szenvedélyeket. A bizonytalanság érzése erőt vett a lelkeken, ámbátor némelyek még mindig bizakodnak a felülről várt segítségben. De mikor és hogyan? Hamarosan, vagy csak pünkösd táján: Koncentrációs kormány alakjában és a kabinet részleges rekonstrukciójával, avagy gyökeres rendszerváltozással? Egyelőre a királyi pár, budapesti látogatása is aligha hoz ujabb tájékozódást a magyar politikában.