Teljesen tehetetlenül áll az emberiség ebben a borzalmas vérfürdőben, nem segithet eddigi bajában, s megadással kell néznie, hogy miként gördülnek az események lavinái mindent elpusztitó erővel az élete felé. Ősi babona vesz erőt az embereken: a csillagokban remélnek, abban a rejtelmes végtelenségben, amelyet még ma is kutat az emberi elme, amely még ma is uj meg uj meglepetéssel szolgál a tudománynak. Mi van megirva a csillagokban? Mi sors vár ránk, e hazára, az emberiségre? Mikor lesz vége a háborunak?

A babona, a hit innen reméli a tudást, a tudomány azonban hitetlenül rázza a fejét: Ezekre a kérdésekre nincs felelet a csillagokban. A naiv lelkek szorongó érzései félve, remegve törnek a tudomány erején is keresztül, s a halomszámra érkező levelek tanuskodnak arról, hogy a csillagok járása dönt a háboru és béke kérdésében. Nem lehet vitába szállani a hittel, mert ez az egyedüli, ami megnyugtató, nem szabad megbolygatni a hitben elhelyezett reményt, mert ebben a borzalomban csak ez ad életet.

A sejtésekben és túlvilági erőkben élő lelkek az asztronomiai műszerekben is magikus hatalmat képzelnek. Igaz, hogy egy ilyen ágyuszerü távcső hatalom a tudomány kezében, de sem ördöngösség, sem boszorkányság, de még titokzatosság sincs benne. Minden egyszerü, a kétszerkettő tudományával bebizonyitható valóság az, amit a távcső mutat, csak a szem csodálkozhatik el a látnivalókon, mert ez a műszer az örökkön át rejtélyes világ egy kis darabját hozza a meglátás horizontjára.

Ezt a műszert ugy hivják, hogy refraktor, vagyis olyan távcső, amelynek gyüjtő lencséje a szinek megsemmisitése céljából kettős lencséből készül. Az egyik lencse a csekély törési képességü crown (kraun), a másik egy nagyobb törési képességi flint (ólom) üvegből van összetéve. A képen látható hatalmas távcső a világ legnagyobb távcsöve és Amerikában Alleghenyvárosban, az Egyesült Államok Pennsylvánia államában, az Allegheny folyó partján Pittsburg-gal szemben levő obszervatóriumban van fölszerelve. Jegyezzük mindjárt ide, hogy a távcsövet a hirneves Repsold testvérek, német optikai tudósok készitették Hamburgban.

A csillagászatban az e fajta műszer, mint megfigyelő eszköz, a legfontosabb. A szerkezet a maga egészében az egyenlitő (aerjuatorialis) rendszerben van felállitva, s ha egyszer egy csillagra beállitották, nem kell egyebet tennünk, mint az egyik tengely körül forgatnunk s a csillagkép, amelyet ezzel a távcsővel a legkönnyebben meg lehet találni és legpontosabban lehet megfigyelni, állandóan benne is marad a távcsőben.

Ez az itt bemutatott távcső a legtökéletesebb szerkezet e nemben. No már most szólhatunk arról a versengésről is, amelyet a figyelmes olvasó ebben a rovatban nem először vehet észre, amely magában hordja a mai világháboru örökkön bűnös magvát, amely az angolok esztelen féltékenységét jellemzi a német tudás és szorgalom ellen.

A Repsold-féle refraktor győzelmesen küzd meg az angol Cooke et Sons-féle szerkezettel, amelynek legnagyobb példánya New York világhires obszervatóriumában vizsgálja az eget. Időrendben a Repsold-féle vezetett, nagyságban egyszerre túlszárnyalta a Cooke-féle, mire a németek az Allegheny-ben fölállitott, a világ legnagyobb távcsövével feleltek. Ez után készült az ugyancsak harminc hüvelyes new-york-i s most versenyre kelt a két legnagyobb refraktor. Az angol távcső szintén tökéletes, az ezen történő megfigyelések nem maradnak a versenytárs észleletei mögött.