Két hónapi elzárásra ítélték az árdrágító hentes-városatyát. A két hónap tetejébe még ezer korona pénzbüntetést is kapott Zeidl Venczel úr. Ezt az ezer koronát aligha bánja a csehből lett magyar bizottsági tag úr, hiszen a makszimális áron felüli árakból futotta volna több ezer koronára is.

A jól meghízott hentesmesterek nem voltak a háború előtt sem szimpatikus jelenségek, mert már akkor is jobban értették a közönség bőrének lenyuzását, mint a disznóét és ugyancsak jó gyakorlóórákat vettek az áremelésekből, a háború alatt azután éppen a jó gyakorlat alapján olyan rekordokat értek el ezek a tekintetes áremelők urak, hogy a franczia forradalom alatt müködött uzsorások elszégyelhetnék magukat.

Zeidl Venczel urat sulyosan elítélték, mert pechje volt és feljelentették, ha azonban a rendőrhatóságok több gyakorlatos érzékkel nyomoznának a kereskedelmi piaczon, észrevennék, milyen bő a termés az olyan gyümölcsből, amilyennek a cseh-magyar Zeidl úr mutatkozott.