Tudósok állitják, hogy a kóborlás az elme bizonyos betegségének a jele; a kóborló emberek tehát tulajdonképpen nem normális eszüek. Ugyancsak rokonbaj ezzel a koldulásra való hajlam. Mendel tanár Berlinben nyolcvanöt kóborló koldust figyelt meg; ezek közül hat őrült volt, öt hülye, nyolc epileptikus és ötvenkettő korlátolt elmeállapotu. Bontoffer Breslau koldusait tanulmányozta; ugy találta, hogy hetven százalékuk a katonai szolgálatra alkalmatlan volt.

Azt is megfigyelte, hogy az esetek ötven százalékában a szülők is öröklött elmebeli fogyatékosságban szenvedtek. A megfigyelt emberek egyharmadrésze vele született általános gyöngeségben szenvedett, mig a szerzett elmebaj, legtöbbnyire a paralizis, mintegy hat százalékra szoritkozik.

Az a jelenség, hogy az emberek oly nagy része alkalmatlan volt a katonai szolgálatra és hogy velük született gyöngeségben szenvedtek, arra mutat, hogy ezek nem a külső környezet hatása alatt lettek satnyák és a társadalomra nézve hasznavehetetlen egyének, hanem már olyanoknak születtek. Hires szociológusok: Florian, Cavaglieri, Bonger stb. azt állitják, hogy a kóborlás lélektanjának a legtipikusabb jellemvonása a figyelem és az akarat teljes hiánya, párosulva a testi munkától való irtózattal. Ez az oka annak, hogy a nemes emberbarátok minden abbeli igyekezete, hogy a koldusokat és kóborcigányokat rendszeres munkára szoktassák, eddigelé hajótörést szenvedett.

Párisban például a munkaközvetitő intézet adatai szerint 480 koldust hivtak négy frank napszám mellett munkába: 312 elfogadta az ajánlatot, de csak 174-en álltak munkába; ezek közül 54-en fél napi munka után két frankot előre kikértek ebédre, de egy se tért vissza közülök; 68-an végigdolgozták a napot, de mikor megkapták a négy frankot, valamennyi odább állt; 31-en két napig győzték a munkát, mig a rendszeres, tartós munkát 174 közül mindössze 18 szokta meg. Az elmult télen egyetlen egy párisi elhelyező intézet naponta átlag 700 foglalkozás nélküli egyént látott el élelemmel és szállással.

Valamennyinek előnyös ajánlatot tettek, csakhogy munkába álljanak; 100-an vállalkoztak rá, de csak 55-en álltak munkába, s két nap mulva ezek száma is kettőre olvadt le.