Aradon az idén kétszer lesz gyásznap. A második gyásznap márczius és kizárólag a májemberek (értsd: lébemann, lébamann, lébermann-emberiség) számára – ahogy a pesti vivöreket legujabban elnevezték – ezen a napon lép életbe a záróra és sehol ez országban olyan kiterjedetten, mint e történelmi városban. Aradon volt a vérnász a Aradon ez idén a záróra következtében megszünnek az éji nászok.

Azt olvassuk ugyanis Greén Nándor rendőrkapitány hirdetményében, hogy egy óránál nem szabad tovább nyitva tartani vendéglőt, kávéházat, kocsmát, italkimérő, vagy elárusitó üzleteket, mulatóhelyet és last not but least: a találkahelyeket sem. Az ántiját ennek a világnak! A kapitány borzasztó szigoruan értelmezi az uj belügyminiszteri rendeletet és éjfélután özvegységre juttat minden nőtelent és minden hajadont.

Budapesten és az ország más városaiban éppen az lesz a legegyszerübb regresszió a mulatóhelyek és kávéházak bezárásával szemben, hogy az urak, azok a kevés urak, akik itthonmaradtak, akik átutazóban vannak és akik lábadoznak, vidám egerek módjára működnek közre a magyar faj fennmaradása érdekében. Aradból igy sohase lesz világváros; de talán lesz másként …