Azok a boldog emberek, akiknek ehhez a világháboruhoz semmi közük, az igazán semlegesek különös érzéssel olvashatják azokat a jelenségeket, amelyek a németek légi támadásairól szólnak. Egy holland, tehát semleges ujság például leírja a liverpooli légi bombázást, s ebből a cikkből érdemes néhány sort idézni: „Az angol nyugati partokon lakó brit polgár, aki már túl van az uj védkötelezettség veszélyén, nyugodt előkelőséggel olvashatja hirlapját.

Eltekintve attól a kis kényelmetlenségtől, hogy drágább a gáz, a szén, a villany és az élelmiszerekért is többet kell fizetnie, aránylag semmit sem szenved a háborutól. Azt mondja, hogy verekedjék más, én inkább fizetek. A téli ködös esetén jólfütött szobájában ül a párolgó tea mellett, gyermekei zenélnek, olvasnak, vagy játszanak, s ő maga is részt vesz a családi boldogság ez órája nyujtotta élvezetekben. A háboru messze keleten dul nyolcszáz-ezer kilométerre, mit érdekli őt a más baja. E pillanatban, mintha megemelődnék a föld, meginog a ház, a pokol zaja, tüze és ereje csapja össze az embereket, mint a szélvihar a kártyavárat, hull a magasból a német só, amely keserüvé teszi az angol polgár életének mézét. A Zeppelinek rémületes bombái keresték föl a távoli nyugatot és borzalommal töltötték meg a levegőt, gyászt, pusztitást, halált osztottak ott, ahol nem várták.ˇ”

Hogy a németek a maguk Zeppelin csudájával idáig jutottak el, annak az az egyszerü titka, hogy a németek ismerik a levegőt, ismerik, mint azt a terepet, amelyen egyforma, még szélcsendes idő levegője is más és más a magasság különböző rétegeiben. Eltekintve attól a közismert tulajdonságtól a levegőnek, hogy minél magasabbra jutunk benne, annál ritkábbnak találjuk, valamint attól a sajátosságától is eltekintve, hogy a hőfoka is egyre sülyed a magasságával arányosan, a levegő rétegekből áll, s minden egyes rétegnek más és más a jellege. Más a mozgása, más az összetétele, más a mozgásiránya, más a nedvességi foka, hőátbocsájtó képessége, fényelnyelő vagy sugárzó ereje, szóval minden egyes rétegzésben külön-külön tanulmányra van szükség.

Fontos azután az is, hogy más a levegő a szárazföld fölött, más a tengerviz fölött. Egészen már viszonyokat találunk a szárazföldön az erdők, a hegyek, havasok, a mocsaras vidékek fölött, sőt a beltengerek fölötti levegő is egészen már, mint a különböző nagy óceánok fölött. E kisérletek nem mutatják ugyanazt az eredményt télen, vagy nyáron, ősszel, vagy tavasszal, s nem ugyanaz az egyenlitő alatt, vagy fölött, az egyenlitőnél, vagy a sarkokhoz közel. Ezekre a kérdésekre, ezekre a különbségekre felelnek a kémlő ballonok, amilyeneket az itt közölt képünk mutat.