Nemcsak régente, hanem még ma is, kedves öröm fogadja el a culturembert, ha rovarokkal foglalkozhatik. Van azonban a rovartannak (entomologia) komolyabb oldala is, a hol nagy értékek forognak koczkán. Éppen azért a rovartannak ez az oldala nagy felelősséget igényel. Ez az ú.n. alkalmazott rovartan, mely a rovaroknak az emberi culturához való vonatkozásaival foglalkozik a legtágabb értelemben.

Folyóiratunkban többször jelentek meg már alkalmazott rovartani kérdések Sajó Károly tollából. Az alkalmazott rovartant szolgálja nálunk a magy. kir. áll. Rovartani Állomás (II. Kitaibel P. u. 1.) élén Jablonowski Józseffel és munkatársaival. Amerikában az entomologia alatt csak egy alkalmazott rovartant értenek. Escherich müncheni professor amerikai tapasztalatait egy nagy munkában foglalta össze, hogy bemutassa az alkalmazott rovartan nagy jelentőségét culturalis és gazdasági életünkre, a melyet a következőkben mi is nyomon követünk.

Hogy a rovaroknak, láthatatlanságuk mellett is oly nagy jelentőségük, azt elsősorban gyakori előfordulásuknak köszönhetik. Mily óriási csupán a fajok száma! Máig körülbelül 250,000 különféle fajt írtak le, a tényleg meglevők száma azonban, szakértők szerint, ennek többszöröse lehet, úgy hogy a fajok száma nincs messze az egymilliótól! Hogy az egyének tömege mennyi lehet, az kitünik abból, hogy ők adják meg a nyárnak sajátos jellegét. Néha az egyének száma hihetetlenségig megnövekedhetik; gondoljunk csak az esetleg 2 napig is eltartó vándorsáska-, vagy szitakötőrajokra, a vándorló hernyó tömegeire, melyek meg tudják állítani a vonatot is. Szomorú tapasztalatok mutatják, hogy az erdei lepkék és hernyóik mennyire elszaporodhatnak. Ha a hernyók bélsara szüntelenül potyog a fákról, úgy hogy cm vastagon beborítja a földet, vagy ha az erdő úgy tele van szőve pókhálóval, hogy nem lehet rajta áthatolni, vagy mint az 1856-ban történt, hogy a kurlandi partot Libau-tól Windau-ig (72 km), 2 m szélesen és 15 cm vastagon borították az apáczalepkék hullái, akkor már az egyének számát nem is milliókra, hanem 10, 100, sőt 1000 millióra tehetjük.
Elsősorban azt a szerepet méltatjuk, melyet a rovarok a természet általános háztartásban töltenek be. Tevékenységük különböző irányokban jut érvényre:

1. A rovarok gyorsítják az elhalt szervek bomlását, vagyis azt idézik elő, hogy ezeknek a szerveknek alkatrészei előbb kerülnek vissza a szerves élet körforgásába, mint az egyszerű rothadási folyamat által. Sokszor idézik Linnenek azt a mondását, hogy a legyek egy lóhullát épp oly gyorsan felfalnak, akár egy oroszlán. Paradoxonnak látszik ez az állítás, de megértjük, ha rágondolunk arra, hogy milyen gyorsan szaporodnak a temetőbogarak s más dögevők. Azután az időjárással daczoló növényi részek: gyökér, szár stb. gyorsabban alakulnak át humussá a rovarok által, mint nélkülök. Az a fatörzs, melybe egy hangyaboly befészkelte magát, sokkal gyorsabban szétesik, mint a hangyamentes. Legfeltünőbb a rovarok tevékenysége a trópusok alatt, a hol a kidőlt faóriásokat a termeszek csakhamar feldolgozzák.

2. A rovarok nem kis mértékben hozzájárulnak az organikus egyensúly fenntartásához is. Nagy számmal vannak olyan rovarok, melyek élő szervezetekből táplálkoznak, részben úgy, hogy ragadozók módjára egyszerűen felfalják azokat, részben pedig rajtuk, vagy bennük élősködnek. Ezáltal a táplálékul, vagy gazdákul szolgáló szervezetek túlságos elszaporodását korlátozzák. Hogy mily fontos lehet ez a tényező az említett egyensúlyra nézve, azt tapasztaljuk, a mikor az egyébként nem ártalmas rovarok idegen országba jutnak, a hol nincsenek meg a rajtuk élősködő rovarok, minek következtében nagymértékben elszaporodhatnak. Erre nézve Amerika szolgáltatja a legfeltünőbb példákat.

3. A rovarok sok állatnak táplálékul szolgálnak. A rovarevőkön kívül sokszor a magevők is megeszik őket. A gerinczesek, madarak, halak, hüllők, kétéltűek adják a rovarevők legnagyobb tömegét.