A modern technikát a természet műhelye táplálja hajtó-erővel. A gőzgépeket – melyek a vasutat, hajókat, dinamógépeket, a nagy gyári üzemeket hajtják – kőszénnel fűtik, s azok az erdők, ahol sok százezer évvel ezelőtt az ősember szorongva hallgatta a mammuth, a rhinocerosz és kardfogu tigris orditását, ma nekünk melegitenek és a mi gőzgépeinket hajtják. De a természet kincsesbányája nem kimerithetetlen, és a „a fekete gyémánt”, mely a kultura szempontjából minden drágakőnél többet ér, - lassanként fogyni kezd. Gondoskodni kell tehát a pótlásáról, olyan hajtóerőről, amely nem fogy el soha. De hol van ilyen?

A vadregényes Svédország egyik legszebb része a Göta-folyó vidéke. Itt van a gyönyörü Trollhättan vizesés, ahol a folyam 10-50 méter széles sziklafalak közé szorulva öt csodaszép zuhatagban rohan le a völgybe, összesen 33 méter magasságból. Hosszu évszázadokon keresztül a turisták százezrei látogatták ezt a hires vizesést, amelynél szebbet még Svédország is alig mutathat föl, - és évszázadokon keresztül semmi hasznot se hajtott a Trollhättan-vizesés 220,000 lőerőt jelent. Vagyis nagyobb kincs, mint bármelyik kőszénbánya, mert a „fekete kőszén” lassanként kifogy, mig a vizesés „fehér kőszene” sohase fogy el, valameddig a Götaelf vize el nem apad. És ma már villamos-telepeket, fürészmalmokat, vashámorokat hajt és táplál hatalmas lóerejével ez a vizesés, melyet a modern technika beállitott a kultura, a haladás, az emberiség szolgálatába. És, mivel folyók, vizesések mindenütt vannak, nem kell már félni attól, hogy elfogy a modern technika hajtóereje, ha kimerülnek a szénbányák.
Igy függetlenítette az ember a modern gyáripart az egyre drágább kőszéntől, amelynek pótlóját – a vizerőt – ezért is nevezték el „fehér” kőszénnek. A víz hajtóerejét régente is használták ugyan, de csak malmok hajtására. Nagyban az amerikaiak aknázták ki legelőszőr, amidőn igába hajtották a Niagara vizesést, melyet az elektromos energia átvitel segitségével több száz kilométernyire használnak ma már nagy és modern gyárak. Hieresek még a Kana-telepek is, melyeknek turbinái csak Quebee, Motreál és Ottava városokba másfél millió lóerőt szállítanak, továbbá a mexikói Necaxa-folyó vizesése, mely először a 157 kilométernyire fekvő fővárosnak lés innen tovább még 122 kilométernyire El Oro városának szállítja a villamos energiát.
Európában Svájc fogyaszt aránylag legtöbb „fehér kőszenet”, hogy minél kevésbé szoruljon rá a küldföldről importált drága „fekete kőszénre”. Utána mindjárt Norvégia következik, majd Olaszország, melynek hires selyem-fonóit és selyem-szövőit egész Lombardiában és Piemontban vizierő hajtja. Hasonlóképpen vizierőt fogyaszt Svédország is, amelynek ipara szintén függetleniteni igyekszik magát a drága kőszéntől, - ellentétben Angliával, aemly nem törődik a vizi hajtóerővel, mert hiszen a szén ott a legolcsóbb.