A Bécs városával együtt morvaországi és galicia érdekeltség legtekintélyesebb képviselői jártak az osztrák kereskedelmi miniszternél majdan a Dnyeszterig terjedő vizi uthálózat előmunkálatainak sürgetése végett. Ennek a hálózatnak a gerince volna a régtől tervezett Duna–Odera-csatorna, amelynek most Brünnig való kiágazását is kérik.

Az osztrák miniszter kijelentette ugyan, hogy a háboru után nagy takarékosságra lesz szükség az államháztartásban, de a nagy gazdasági érdekeket nem tévesztik szem elől. A Duna–Odera-csatornának kérdése nem közömbös a mi gazdaságunkra és amennyiben odaát siettetik, itt is siettetni kell a kereskedelmi kikötő és a már régóta megvalósitásra váró vizi forgalmi utak ügyét. 

Jog, természeti előny, szerződés mind teoretikus értékü marad, ha a reális alkotásokkal megelőznek bennünket és értéke vesztetté tehetik a természetnyujtotta kedvező helyzeteket. A háboru még kirivóbbá tette azt a hibánkat, hogy vizeinket nem használtuk ki semmiféle irányban. Okuljunk legalább most.