A Lindfield nevü norvég bárka legénysége nem régiben Doverbe érkezett. A bárkát egy-egy tengeralattjáró sülyesztette el. Egy dán elbeszélte, hogy négy napot és három éjszakát töltött tengeralattjárón.

Előadása szerint az emberek ott csak kétszer étkeztek naponta, de egyébként jól bántak velük. A torpedókamrában helyezték el őket és annyira hozzászoktak a torpedókhoz, hogy napközt rajtuk ültek és éjszaka rajtuk aludtak. A németek azt mondták nekik, hogy angol hadihajó nincs az egész utvonalon, még egy torpedóromboló sem. De tévedtek, mert még ugyanaznap délután angol torpedóromboló üldözni kezdte a tengeralattjárót.

- Sohasem láttam - beszélte a dán matróz - oly elsőrendü manővert, mint a melylyel a németek a tenger alá merültek. Mintegy kétezer láb mélyre buknak le egy percz alatt. Mi három órán át víz alatt voltunk. Aggodalmas órák voltak. Énekeltünk, hogy fokozzuk bátorságunkat. Négy nap mulva a németek a Silas norvég bárkára szállítottak át bennünket.