Az orosz hadvezetés 1916. nyarára tervezett nagyarányú támadást a központi hatalmak ellen. A hadműveletre az arcvonal északi részén, német hadseregek ellen került volna sor, Vilna súlyponttal. Az eredeti tervek megváltoztatásában nagy szerepet játszott az olasz sürgetés: az Asiago körüli harcok miatt az olaszok igényelték a mihamarabbi tehermentesítő támadást. Azt is kérték, hogy ez délre, az osztrák-magyar csapatok ellen irányuljon.

A történeti hagyomány szerint az eseményeket befolyásolta a hírhedt orosz szélhálmos és karrierista, Raszputyin is. A cári családra nagy befolyással bíró, mert „szent embernek” és látnoknak tartott Raszputyin állítólag egy ikonnal hadonászva mutatott a keleti front délnyugati szakasza felé: ott kell támadni.

Az eredeti orosz álláspont megváltoztatásának persze racionálisabb oka is volt, mint a gátlástalan szélhálmos ténykedése. Bruszilov, a délnyugati front parancsnoka felismerte, hogy a vele szemben álló osztrák-magyar haderő meggyengült, mert egy részét átcsoportosították az olasz frontra. Ezért érdemes itt támadni.

Valóban: a délnyugati fronton ekkor 630 000 orosz katona állt szemben 475 000 osztrák-magyar katonával, és némi fölényben volt az orosz tüzérség is – kivéve a nehéztüzérséget.