Dtum
Login with Facebookk
1916 | Január

Rekvirálni kell

A gummi rekvirálása

A honvédelmi miniszter 163/eln. 20. b. 1916. szám alatt rendeletet adott ki egyes meghatározott gummikészleteknek hadicélokra való igénybevétele tárgyában.

Az igénybevétel kiterjed:
a) az összes nyers gumikészletekre (mosott és nem mosott állapotuakra egyaránt);
b) uj vagy még egyáltalán használható, sima vagy szeges automobilkerék gummiköpenyegekre;
c) a már nem használható (ócska) automobilkerék gummiköpenyekre, bármily méretüek is azok;
d) mindennemü és minden méretü automobilkerék gummitömlőkre (uj, használt vagy ócska);
e) mindennemü és minden méretü automobilkerék tömörgummi-abroncsra (uj, használt vagy ócska). 

Az igénybevétel kiterjed a b), d) és e) pont alatt megnevezett tárgyakra akkor is, ha azok az automobilkerekekre már fel vannak szerelve. 

A hadicélokra igénybevett gummikészleteket azok birtokosa vagy megőrzője köteles 1916. január 15-ig bezárólag a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium ipari műszaki osztályának (Budapest, II. Lánchid utca 1-3.) bejelenteni. 

Az átvett cikkekért térités jár, melynek nagyságát az átvételi bizottság állapitja meg.


Rekvirálni kell a devizákat 
– Krausz Simon javaslata – 

Az ország közönsége egyre nagyobb érdeklődéssel figyel egy uj problémára, amely eddig sohasem izgatta és amelynek a jelentőségét még ma sem érti. Arról van szó, hogy miért olyan olcsó a mi pénzünk és miért olyan drága, amit érte kapunk. 

Ezzel a kérdéssel a pénzügyminiszterek éppugy foglalkoznak, mint a nagybankok vagy az exportőrök, eddig azonban javarészt csak magyarázatokat találtak, nem pedig megoldást, amire égető szükség volna.

A magyarázat egyszerü: rá vagyunk szorulva a külföldre és a külföldi iparcikkekre s igy a semleges államok annyit kérnek áruikért, amennyit akarnak s olyan árfolyammal értékelik a mi pénzünket, amely a legkedvezőbb számunkra. Ez okozza a magyar és osztrák pénz diszparitását s azt, hogy tulajdonképpen kevesebb árut adnak nekünk több pénzért, mint a háboru előtt s ennek folyamán itthon minden árucikk megdrágul, amit a külföldről hozunk, vagy amiből nincs feleslegünk. 

Magyarázat volna tehát elég, éppen csak a segitség hiányzik.
Egy pozitiv javaslat volt erre vonatkozólag már hónapok előtt s ez a javaslat Krausz Simoné volt, aki a valuta és a devizapiac legavatottabb ismerője. Krausz Simon már régebben proponálta Teleszky János pénzügyminiszternek, hogy állitson fel devizaközpontot és evvel vessen véget azoknak a manipulációknak, amelyek – sajnos – nemcsak a külföld részéről, hanem bankjaink és exportőreink soraiban is egyre elharapódznak.

Ezt az előterjesztést magáévá tette – a német pénzügyi államtitkár és Berlinben fel is állitották a központot. Nálunk egyelőre semmi sem történt, noha égető szükség lett volna arra, hogy Krausz Simon propoziciója valóra váljon. 

Még nem késő: a kormánynak módjában áll, hogy haladéktalanul realizálja a központ tervét, mert az idő sürget és Krausz Simon nagyszabásu ötlete utóvégre is nekünk szólt, nem pedig Németországnak.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Rekvirálás
Szabóné Fricska Anna

Rekvirálásra főként háborús időben kerül sor.
Alapjelentése szerint hatósági úton felkutat és térítés ellenében igénybe vesz valamit (például terményt, állatot, fogatot) a hadsereg számára.

 

A térítés azonban gyakran nem járt együtt a rekvirált dolog elvételével, így további jelentésként a harácsolás is hozzákapcsolódott a szóhoz.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Lósorozás Budapesten Automobilszemle a Vérmezőn
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98