Egyes államok a hadi költségek egy részét uj adókkal igyekeznek fedezni. 

Anglia volt az első állam, mely háborus adókkal próbálkozott. 1914. novemberében a jövedelmi és a pótadót (super tax) a kétszeresére emelte. Ezenkivül a söradó a háromszorosára emelkedett, a teabehozatalra pedig jelentékenyen magasabb vámokat vetettek ki. Ezeknek az uj adóknak a hozama az 1914/15-iki fiskális évre 15 1/2 millió font sterlingben volt előirányozva.

1915. szeptemberében az angol pénzügyminiszter ismét ujabb adókkal hozakodott elő.
A jövedelmi adót megint felemelték, még pedig most már a jövedelem 17 1/2 %-ára. Ezenkivül az adómentesség határát 160 fontról 130 fontra szállitották le. A super tax hozamának a növelése céljából a 8000 fontnál nagyobb vagyonra progressziv alapon uj adót vetettek ki. Ezenkivül a kormány a háborus nyereségek után 50%-os adót hozott javaslatba, melynek évi hozamát 30 millió fonttal prelimitálták.

Az indirekt adók közül megemlitendők a teára, cukorra, kakaóra, kávéra, aszalt gyümölcsre, pótkávéra és dohányra kivetett uj illetékek. Egyidejűleg felemelték a postaportót is. Végül 33 1/2 %-os behozatali vámot vetettek ki különféle luxus tárgyakra, mint autókra, kinofilmekre, zseb és fali órákra, stb. A háboru kitörése óta behozott uj adókból folyó bevételeket 150 millió fontra becsülik. 

Oroszországban a háboru kitörésekor megszüntették a szeszmonopóliumot, aminek következtében az állami budgetben nagy deficit támadt, melyet uj adókkal igyekeztek fedezni. Még 1914-ben felemelték az ingatlan adót 6%-ról 8%-ra, ezenkivül pedig a kereskedelem, ipar és a lakások megadóztatását 50 %-kal emelték. Továbbá számos indirekt adót léptettek életbe, a többi között sörre, pteróleumra, cukorra, gyufára, cigarettapapirosra, élesztőre stb. Végül felemelték a bélyegilletéket, a biztositási adót és hadmentességi adót hoztak be.