Az Ausztriával 1917-en tul létesitendő kiegyezésnek, amennyiben a vámközösséget továbbra is fentartjuk, tudvalévően egyik legfontosabb részét a magyar-osztrák szerződéses vámterület uj autonóm vámtarifájának megállapitása képezi.

Ennek a tarifának tételei alapján folynak majd az alkudozások a vámkülföldi államokkal arról, hogy milyen magas legyen a vámteher a különböző relációkban s a különböző cikkekben a ki- és bevitelnél, ami egyuttal azt is megállapitja, hogy milyen előnyt képvisel a vámmentes bevitel az osztrák ipar részére a magyar piacon s viszont a magyar mezőgazdasági termelésnek az osztrák piacon. 

Az 1912-ben megalakult Magyar vámpolitikai központnak eleve az volt a főfeladata, hogy a merkantil érdekeltség véleményének összefoglalásával, de kellő figyelemmel az ország egyetemes gazdasági érdekeire idejekorán kimeritő javaslatokat terjesszen a magyar kormány elé az uj autonóm vámtarifa tekintetében.

A háboru ezt a munkálatot késleltette, de most már, a mint értesülünk, legalább egy része mégis elkészült. Az ötvenegy tarifaosztály közül ugyanis a Vámközpont tizet már feldolgozott, ugy, hogy az I-X. tarifaosztályra vonatkozó javaslatainak s ezek indokolásának kefelevonatát a kötelékébe tartozó érdekelteknek észrevételeik megtétele végett már néhány hét előtt megküldhette. A mint értesülünk, a vélemények egy része már be is érkezett, a többit rövidesen várjak. Időközben sürgősen folyik a XI-LI. tarifaosztályok feldolgozása is. Azt remélik a Vámközpontban, hogy folyó évi májusra az egész munkálat elkészül. 

Mindenképpen sajnálatos, hogy a szóban lévő munkálat teljes egészében már most nem áll rendelkezésre. Az abban foglalt javaslatok és különösen a részletes indokolás tájékoztathatja ugyanis a szakköröket a legmegbizhatóbban (mert közvetlen forrásból gyüjtött anyagból van meritve) arról a hatásról, melyet az 1906-ban inaugurált vámpolitikánk és a kapcsolatosan kötött kereskedelmi szerződések a magyar termés különböző ágazataira, ugyszintén a fogyasztásra gyakoroltak.