Egyik olasz ujság jelentése szerint Zanella Rikárdot, a ki hadseregünkben küzdött és foglyul esett, az oroszok szabadon bocsátották. Zanella már meg is érkezett Olaszországba. Ez a hir mindenesetre feltünést kelt és belevilágit abba a rendszerbe, a mely szerint az oroszok hadifoglyaikkal bánnak. Zanella nem kivétel, vele szemben csak azt a szabályt alkalmazták, a melyet minden olaszszal szemben, a kit foglyul ejtenek.

Már az elosztóállomáson, a hol nemzetiség szerint csoportosítják őket, nem ugy bánnak az olaszokkal, mint a hogy az ellenséggel szokás. Elkülönítik a magyaroktól és németektől. Rendes ellátásban van részük, rendes zsoldot kapnak. Aztán elszállítják a krimi félszigetre, melynek klímája enyhe, egészségi viszonyai nagyszerüek.

A ki tiszt, elmehet Olaszországba, ha kérte, az olasz diplomáczia kezességet vállal. A legénység közül is azok, a kik politikailag szerepeltek az irredenta mozgalmakban, elmehetnek, s kerülő uton, Svédországon keresztül Itáliába hajózhatnak. A nagyobb olasz ipartelepek is igyekeznek hadifogoly olaszokat keríteni s ezekkel viszik tovább üzemüket. Olaszország és Oroszország között ezekre vonatkozóan egyezmény létesült.

Jellemző, hogy tavaly márcziusban és áprilisban is, a mikor még nem történt meg az olasz hadüzenet, olasz foglyaikkal kivételesen bántak az oroszok, jeléül annak, hogy már ott akkor is tudtak Olaszország elkövetkező lépéséről.

Az olasz foglyokat még a szlávoknál is több kedvezésben részesítették, világos jeléül annak, hogy a megegyezés nem új keletü. Zanella különben mint tartalékos hadnagy került orosz hadifogságba s egész bizonyos, hogy nem ő az egyedüli, a ki ezen az alapon - Olaszországban üdül az orosz fogság helyett.