Nagyon sokan várták a királyt kedden reggel, úgyszólván hajnalban, csatakos, náthára való időben. Három-négy sorokban állott a királyváró publikum a járdaszegélyeken, s harsány éljenzéssel fogadta a fővárosába először érkező uj uralkodót, aki természetesen megtartotta trónörökös korából ismert elragadó szeretetreméltóságát és autójában számtalanszor emelte kezét sapkájához, hogy a hű főváros népének lojális és szeretettel teli üdvözlését megköszönje.

A főváros üdvözlésében megnyilatkozott az egész ország, ez az első látogatása, mint király, diadalút volt az időjárás kellemetlen viselkedése daczára is, ünnepi fogadtatás nélkül is, a maga egyszerüségében.

Mi lesz itt a koronázás hetében? S mi lesz azután, mikor félesztendei itt tartózkodásra Budapestre érkezik egész családjával. Mily gyönyörüséges, nem remélt, hatalmas perspektiva ez!