Miksa főherczeget közvetlen közelből láttuk, mikor Thallóczy ravatalára koszorut helyezett. Két fejjel magasabb testvérbátyjánál, királyunknál, egyebekben a megszólalásig hasonlatos hozzá.

Páratlanul elegáns, mintha magyar arisztokrata sarjadék lenne, karcsú, tejfehér szinű, elragadóan kedves. Ulánusfőhadnagyi uniformist viselt, olyan forsriftszmésziget, amilyet a háboruban még nem láttunk. Egyszerű, szerény. Kenyeres Balázs dr. egyetemi tanárt úgy üdvözölte, mint akárki közülünk, bizonyos mélyebb tisztelettel volt hozzá, tekintve, hogy professzor és tudós, sokat tanult ember, akit megillet a reverenczia. A király szárnysegéde és a maga kamarása volt a kisérete. Mind a ketten délczeg katonák, fiatalok, arisztokraták, de ők sem gőgösek, szinte semmi sem látszik meg rajtuk abból, hogy a suite-hez tartoznak.

Hunyady gróf őrnagyi rangban van, gróf is, a király szárnysegéde, de e két utóbbi minőségét nem érezteti, nem rátartibb a monarchia akármelyik csapatőrnagyánál. Két katonai autó hozta a főherczeget és kiséretét a morgue halottas házához. Mikor ismét beszállt a főherczeg, egy toprongyos ember, az utczán egy meghatódottan megállt koldus nyitotta ki az autó ajtaját. A főherczeg mosolyogva köszönte meg a koldus boldog szolgálatkészségét.