A kormány julius 29-iki kelettel 2489-1916 M. E. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely szerint pamutot, pamut-hulladékot, pamutfonal- és szövethulladékot, effilocét, müpamutot, nyers egyes pamutfonalat bezárólag az angol 60 finomsági számig, az ilyen fonálból előállitott cérnázott fonalat, nyers pamutszövetet és nyers pamutszövetből konfekcionált pamutszöveteket, továbbá egyenruha-, hátizsák-, kenyérzsák- és sátorszövetet egyedül a Magyar szent korona országai pamutközpontja rt. utján lehet forgalomba hozni s ezenkivül közvetlenül csak a katonai kincstárnak szabad szállitani. Az angol 60 finomsági számnál vastagabb pamutfonál és az ilyenből előállított nyers pamutszövetek forgalma nem tartozik a Pamutközpont ügykörébe.

A kereskedelemügyi miniszter elrendelheti, hogy az emlitett cikkekből való készletét mindenki tartozik a Pamutközpontnak felajánlani, kivéve azt a mennyiséget, amelyre az illetőnek magának és háztartásában élő családtagjainak szüksége van. A rendelet egyuttal megállapitja azokat az árakat is, amelyeket a Pamutközpont az egyes árucikkekért fizetni tartozik. Vitás esetekben az árat egy vagy több szakértő maghallgatásával a budapesti központi kir. járásbiróság állapitja meg. 

Egyuttal a kereskedelemügyi miniszter is bocsátott ki ugyancsak julius 29-iki kelettel 54.340-1916. VI. C. szám alatt egy rendeletet, amelynek értelmében a nyers, fehéritett, szürke, barna, zöld vagy földszinü kaliko (molino, inlet) szövetek 55 cm-től 165 cm-ig terjedő szélességü szövetek, a melyek 16-20 angol finomsági számu fonalakból és bécsi hüvelykenkint 14-16 fonal sürüséggel készülnek, a Pamutközpontnak felajánlandók. A felajánlás csak azokra az árutulajdonosokra terjed ki, akiknek a szóbanforgó szövetekből legalább 1000 m. készletük van.