A légköri elektromosság tárgyalásának során említettük, hogy a levegőben nagy áthatolóképességű radioactiv sugárzás van, a melynek lényegét, eredetét nem sikerült még kideríteni. Csak annyit mondhatunk, hogy két részből áll. Az egyik rész a Földből származik, a másik felülről. A második rész gyorsan erősödik, ha a Föld felületétől néhány km-nyire vagyunk és felfelé megyünk.

Gockel a sugárzás természetének megismerése végett Svájczban újabb megfigyeléseket végzett, különösen a második rész elnyeletését vizsgálta. Megállapította, hogy 3-5 m vastag vízréteg a felülről jövő sugárzást még nem nyeli el. Erőssége eddigi ismereteinkkel megegyezően felfelé növekedett.

Ezt Gockel nem csak gleccsereken, hanem léggömbön is megállapította. Szilárd, kristályos talajon a sugárzás erősebb, mint laza talajon. Napi ingadozás nem mutatkozott. A sugárzás első része melegebb időben erősebb, mint alacsony hőmérsékleten, a talajban levő radioactív anyagokkal teljesen megmagyarázható. A felülről jövő sugárzás okát nem is sejthetjük. Minthogy erőssége a légnyomástól és a széltől határozottan függ, tehát lehet, hogy a levegőben levő eddig ismeretlen gáztól ered (Phys. Zeitschr., 1915, 19. füzet).