A berlini állatkert majomházába furcsa és exotikus állatot szállásoltak be. A szegény majmokat roppant félelem szállta meg a különös állat láttára; ugy tomboltak és rikoltoztak, hogy el kellett függönyözni a ketrecüket, - sőt egy csimpánz, mihelyt meglátta az irtózatos állatot, szorongva bujt el az alomnak fölhalmozott szalmába.

Ez a valóban „szörnyeteg”-hez hasonló, de egyébként nagyon ártalmatlan, sőt hasznos állat Braziliában és Paraguayban (Dél-Amerikában) honos, de elterjedt Közép-Amerika és Mexikó nagy részében is. Tudományos neve: dolmányos hangyász, de hazájában „tamandua” vagy „kaguare” néven ismerik, s ez az utóbbi név „az erdő büzös állatát” jelenti, - és pedig azért, mert erős pézsmaillatot áraszt, kivált ha ingerlik. Ez az illat a husát is ugy átjárja, hogy európai ember meg se eszi; a négerek és indiánok ellenben csemegének tartják és csapóvasakkal fogják az erdőben, hogy a husához hozzájussanak.

Ha a braziliai megpillantja, nem állhatja meg, hogy le ne szálljon lováról és ketté ne hasitsa a fejét. És ezt csak azért teszi, hogy a kése élét és erejét kipróbálja!