Amerika közgazdasága és a világháboru
Budapest, 1916. április 29.
Az Egyesült-Államok husvéti jegyzéke uj fejezetet jelent a világháboru történetében.
Akárminő legyen a jegyzékkel megindult mozgalom további fejlődése, az már bizonyos, hogy a jegyzék átnyujtásától kezdve az Egyesült-Államok bizonyos mértékben és bizonyos irányokban befolyást gyakorolnak a világháboru folyamatára és lebonyolitására, vagyis megszüntek a világháborunak passziv résztvevői lenni.
Bár még mindig föltehető, hogy távol áll az Egyesült-Államok kormányától nemcsak a fegyveres hadviselés, de még az egyik hadviselő féllel szemben való nyilt állásfoglalás is, mégis kételkednünk kell abban, hogy az észak-amerikai Unió mai vezetőit egyedül az emberiesség érzései, vagy a nemzetközi jognak a saját céljaik és gondolataik szerint való átalakitása vezetik.
A világháboruban az egész amerikai kontinens, de különösen az Egyesült-Államok viszonyai nagy átalakuláson mentek keresztül és a praktikus yankee közvetlen tapasztalásból nemcsak azt tanulhatta meg, hogy az európai háboru mit jelent gazdaságilag reá nézve, de kitünő üzleti judiciumával azt is jól meg tudja itélni, hogy a háboru tartama és az egyik vagy a másik módon való befejezése minő gazdasági poziciót biztosit számára.
Vessünk mindenekelőtt egy pillantást az Egyesült-Államok gazdasági viszonyainak alakulására a háboru eddigi folyamán. Mikor a háboru kitört, az volt az egyértelmü felfogás, hogy a nagy európai vetélkedőkkel szemben, főleg Németország és Angliával szemben, az észak-amerikai köztársaság fogja a háboru igazi hasznát látni és ujból be fog teljesülni a latin közmondás: inter duos litigantes tertius gaudet.
A háborut megelőző időben az Egyesült-Államok gazdasági viszonya Európában a legnagyobb mértékben befolyásolva volt annak következtében, hogy az amerikai Unió értékpapirjainak az európai tőkegazdaság országokba való elhelyezése által a legnagyobb mértékben el volt adósodva Európának. Ezt a jelentékeny adóssági kamatot az Unió oly módon fedezte, hogy kereskedelmi mérlege állandóan kedvező volt és a milliárdokra menő kiviteli többletekért viszont jelentékeny bevételeket szerezhetett Európából, amelyekkel adóssági kamatait és gazdag lakosságának költséges európai kirándulásait fedezhette.
Első sorban a kivitel volt veszélyeztetve, mert ennek negyedrésze a gyapotkivitelre esik. Már pedig az amerikai gyapotnak fővevői Anglia és Németország. A német birodalomba való kivitel a háboru elején, sőt később is jelentékenyen megcsappant, Anglia szövőipara pedig redukált üzemmel dolgozott.
A kiviteli forgalomban második helyen áll a rézexport, amely cikknek legfőbb vevője éppen a német birodalom volt. Viszont a behozatal csökkenése előnyére vált ugyan az amerikai iparnak, de drágulást idézett elő, mig az élelmiszerek kivitele kezdetben szintén nem járt elég kedvező eredményekkel.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!