Harmadfél ezer esztendőnek kellett elmulnia az emberiség történetében, míg rájöttek az emberek, hogy a sport, az izomerő alapja a hosszu, egészséges és hasznos életnek. Alapja a friss alkotó szellemnek, talapzata az ép léleknek. Harmadfél ezer esztendőnek előtte a klasszikus görög világban tudták ezt, s volt is gyakorlati értéke, eredménye, mert akkor a görög nemzet volt a világ ura erőben, tudományban, művészetben.

A szobrász művészetben, az irodalomban, - a tudományos eszközökhöz mérve arányosan - a tudományban még ma is vezérfonala a világnak a klasszikus görög példa. Amint letért a görög nemzet a sportműveléséről, amint megfertőzte nemes nemzeti szokásait a leigázott barbár nép lusta és kényelem szerető, dologtalan életelve, leszorult a vezető helyről, elvesztette küzdőképességét s ma a hajdani világ urai egyenlően utolsó helyen állanak a félvad balkáni nép sorában ahhoz mérten, hogy Európa kulturnemzetei hol vannak már a tudományos élet utján a kultúra és a művészet terén.

Az ujkor, a mi időnk vezető nagy nemzetei a sportban is a legelsők, s az a nemzet tudja csak létét biztositani a mindent megörlő idők végtelenségéig, a népek küzdelmében, amelynek kiváló sportedzett fiai vannak. A kis nemzetek előtörését a sport utján igen jó példával lehet bizonyitani az északi népeknél, a svéd, a dán, a holland nemzeteknél, akik az utolsó évtizedben olyan hatalmas sportbeli fejlettséggel törtek elő, s nyomultak az angol nemzet mellé, sőt sokban eléje is, hogy ezzel a tényükkel számottévő munkásai lettek a kultúra bajnokainak.

De a legszebb példáját látjuk a sport értéke fölismerésének Franciaországban. E nemzet már haldoklásnak indult azon a révén, hogy a fényüzés és mulatnivágyás elnéptelenedésre vezetett. A francia lakosság nem szaporodik. Ezt a rémületes nemzetölő bajt fölismerte az állam, s a legkiterjedtebb tudományos készültséggel a sport nemzetfenntartó tulajdonságát tanulmányozva, ezen a réven igyekszik gátat vetni a pusztulásnak.

A francia kultuszkormány, a hadügyi kormánnyal együtt müködve Joinvilleben mintaintézetet létesitett, ahol az emberi testen, annak fejlődésén, számtalan finom műszer és a tudomány minden ismert eszköze segélyével a legpontosabb tanulmányokat végzik. Se szeri, se száma a furcsa nevü müszereknek.

A test mérésére szolgálnak a függőleges és vizszintes conformateur-ök, az izmok mérésére alkalmazzák az ergografokat s minden egyes testizomzatnak más és más műszere van. Ilyen a tüdővizsgáló és mérő műszer, a pneumográf. A név értelmében a levegő okozta mozgást automatikusan jelző gép fogalma van. Amint a képen láthatjuk, a megvizsgálandó egyén mellére, a tüdő legszélesebb méretére, lejebb, ahol már a gyomor kezdődik s alul, ahol a tüdő végződik egy-egy pántot helyeznek, amely automatikusan, illetve a tüdő tágulásának megfelelően müködő tokban ér össze.

A tokok elektromos vezetékkel vannak összekötve igen érzékeny tűkkel. Mindegyik toknak megvan a maga tűje, amely egy rovátkolt kerék csapágyára van erősitve. Amint a tüdő tágul a belélegzés által, a tokban összeérő pánt két vége egymástól eltávolodik. Ez a mozgás azonban a tokban apró fémszilánkokat érint, s minél jobban távolodik a pánt két vége, annál több szilánkot hoz elektromos áram alá, s ez a kisebb, vagy nagyobb áram a megfelelő rovátkolt kerékre erősitett tüt gyengébben, vagy erősebben hozza a mozgásba.

A tű-mozgás egy forgó henger fekete felületén bizonyos szabályos görbe vonalakat ir le, amely megfelelő skála segélyével a tüdő levegő befogadó képességét mutatja meg nekünk. Könnyü belátni a pneumográf célját. A megvizsgálandó egyének százai száz meg száz tüdőméretet adnak. Ezekből megállapitható a normális tüdőméret. Ha tehát a vizsgálat normálisan aluli méretet ad, vagy egyes helyeken rendellenes vonalat mutat, meg van az irányitás a javitásra.

Amint látjuk tehát, nemcsak a sport, hanem az orvosi tudomány is haszonnal alkalmazhatja a test művelésére berendezett műszereket. A tudomány egyik legfontosabb tárgya maga az ember. Megakarja könnyíteni küzdelmes életünket e földön.