Sándor János belügyminiszter a következő körrendeletet intézte az ország összes törvényhatóságaihoz és rendőrségeihez : Hadifoglyok szökésének elősegitésével járó következményekre való figyelmeztetés tárgyában valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének.

A katonai hatóságok megszökött hadifoglyok kézrekeritése alkalmával több esetben azt tapasztalták, hogy a közönség köréből egyesek élelemmel és utbaigazitással támogatják a hadifoglyok szökését. Minthogy a hadifoglyok szökésének szándékos elősegitése a büntetőtörvénykönyv (1878. V. t.-cz.) 447. paragrafusába, esetleg a katonai büntetőtörvénykönyv 327. paragrafusába, vagy pedig a hadviselés érdekei ellen elkövetett büncselekmények, különösen a hadiszállitások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915. XIX. t.-cz. 11 paragrafusába ütköző büncselekmény, ennélfogva szökevény hadifogoly kézrekeritése alkalmával az a közbiztonsági közeg, a ki a hadifoglyot elfogta, köteles puhatolódzni abban az irányban, vajjon a hadifogoly szökését egyesek nem segitették-e elő és ha biztos adatokat szerez arra nézve, hogy valaki a hadifoglyot, ebbeli minőségét ismerve, szökésében szándékosan támogatta, az illetőt nyomban le kell tartóztatni és a legközelebbi királyi ügyészségnek irásban foglalt adatok közlése mellett haladéktalanul át kell adni. Felhivom alispán (polgármester) urat, hogy e rendeletemet a legszélesebb körben (minden községben az ott szokásos módon is) azonnal tétesse közhirré és az elsőfoku rendőrhatóságokat (rendőrhatóságot) e rendelet értelmében való eljárása utasitsa. Egyúttal tudomására hozom, hogy ezt a rendeletemet valamennyi csendőrkerületi parancsnoksággal és határszéli rendőrkapitánysággal miheztartás végett egyidejüleg közöltem.