A háború során először Lugánóban találkoztak szocialista pártvezetőségek – jelesül az olasz és a svájci – hogy a világháború alatti szociáldemokrata politikáról tanácskozzanak. Később Koppenhágában az északi országok és Hollandia pártjai tartottak szocialista tanácskozást.

Bukarestben balkáni országok munkáspártjai tartottak háborúellenes tanácskozást. Bernben nőkonferencia hirdette meg: asszonyok, tiltakozzatok a háború ellen. A legnagyobb jelentősége 1915-1916-ban a zimmerwaldi értekezletnek volt.

Zimmerwald kis svájci város, ahol 1915. szeptemberében szociáldemokrata békekonferenciát tartottak. Ezen a konferencián – a legnagyobb titoktartás és illegalitás viszonyai között – a hadviselő országok számos szocialista politikusa is részt vett.

A pacifista irányzatot Kautsky, a forradalmi csoportot Lenin vezette. A brit szocialisták nem kaptak hazájuktól útlevelet, így az értekezleten nem vehettek részt. A 35 küldött harcra hívott a háború ellen, és bírálta a háborús alapra helyezkedő, szociálsovoniszta politikusokat.

Fél évvel később az ugyancsak svájci Kienthal városkában találkoztak a „zimmerwaldiak”. Mindkét értekezleten szociálpacifista, centrista többség volt. A szocialista békekonferenciák nem tudtak döntő hatást gyakorolni a háború menetére, de kifejezték az emberek békevágyát, és a különböző, olykor épp egymással hadviselő népek politikusai közötti párbeszéd lehetőségét.

A „zimmerwaldi” folyamat szerepet játszott a német Spartacus-szövetség, a későbbi német kommunista párt megszerveződésében is.

1916-ban május 1-én sok városban, köztük Berlinben, Drezdában, Brémában, Kielben, Lipcsében, Rómában, Torinóban, Milánóban voltak béketüntetések. Nagy-Britanniában, Franciaországban, Oroszországban a munkásság sztrájkokkal fejezte ki békevágyát. A pacifistákat támogatta Anatole France, Bernard Shaw, H. G. Wells, Romain Rolland író.