Két milliárd
Budapest, 1915. november 20.
A héten befejezték a harmadik hadikölcsön jegyzését és a jegyzés impozáns összeggel: két milliárdos eredménnyel zárult. Kerek összegben bátran két milliárdról beszélhetünk, mint a harmadik hadikölcsön eredményéről. Két ezer millió koronát bocsátottak az ország lakosai az államhatalom rendelkezésére, hogy módjában legyen a háboru következtében előállott szükségleteket kielégiteni és a háboru győzelmes befejezésig tovább folytatni.
Ez az eredmény meglepően nagy, mert nemcsak jelentékenyen, közel egy milliárddal meghaladja az előző hadikölcsönök jegyzési eredményeit, de az osztrák kölcsönnek hatalmas, négy milliárdnyi jegyzésével összehasonlitva is meglepő arányokra vall.
Eddigelé a magyar és osztrák nemzeti jövedelmet és nemzeti vagyont, mint egymástól távol álló mennyiségeket hasonlitották össze, mert a gazdag osztrák ipar és kereskedelemmel, valamint a nagy tőkével szemben Magyarország hasonló gazdasági erőket nem volt képes szembeállitani. A harmadik államkölcsön ebben az irányban is meglepetéssel szolgált, amennyiben a két milliárdos magyar jegyzési eredmény éppen a fele a harmadik osztrák kölcsönre jegyzett négy milliárdnak.
Természetes, hogy ez az arány még távolról sem jelenti azt, hogy a magyar nemzeti jövedelemben és vagyonban gyarapodás álott volna be, de mindenesetre figyelemreméltó jelenség, amely egész gazdasági, de főleg hiteléletünkben egy uj korszak bekövetkezését jelentheti.
A két milliárdos kölcsöneredmény mindenekelőtt bizonyságot tesz arról a határozottságról és kitartásról, amellyel összes társadalmi osztályaink mai helyzetüket a világháboruban mérlegelik és az ország minél fényesebb jövőjét biztositani óhajtják. A fényes harctéri diadalokhoz nemcsak méltóan sorakozik ez a pénzügyi diadal, de a kultura szempontjából felettük áll, mert nem jár véres áldozatokkal, sőt ellenkezőleg a kulturális és erkölcsi tényezőket juttatja első sorban érvényre.
Mert ha az okokat keressük, amely ehhez a nem várt nagyszerü eredményhez elvezettek és ha arra a nagyon érdekes kérdésre óhajtanánk felvilágositást nyerni, hogy a számos ok közül melyik volt a legerősebb hatással a kölcsön eredményére, azt kellene mondanunk, hogy főleg erkölcsi erők, hazafias érzések voltak ezek, melyek a harmadik hadikölcsönnek tulnyomó részben a belföldön való elhelyezését lehetővé tették.
Enélkül nem érvényesülhettek volna a többi tényezők, vagy sokkal gyengébb mértékben. Az erkölcsi erők adták a mostani kibocsátásnak, illetőleg a kölcsönjegyzésnek a hatalmas lendületet, ezt a minden akadályt leküzdő vonást, amely honvédeink rohamában éppen ugy érvényesül, mint a tehetősebb és szegényebb társadalmi osztályoknak egyforma határozottságában, amelylyel tőkéiket a hadikölcsön cimleteiben elhelyezték.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!