Mint ismeretes, a hőmérséklet pontosabb mérésére vagy thermoelemet, vagy ellenálláshőmérőt használnak. Az első esetben a forrasztás helyének felmelegítése vagy lehűtése hőelektromos áramot gerjeszt, ennek erősségéből pedig megítélhetjük a hőfok változását. A második esetben drót ellenállásának azt a változását mérjük, a melyet a hőmérséklet emelkedése vagy sülyedése okoz. Ha a hőmérséklet gyorsan módosul, az eszköz rendesen nem tudja még pontosan követni a változást, mert a felmelegítendő tömeg rendesen olyan nagy, hogy csak aránylag hosszabb idő alatt veszi fel a környezet hőmérsékletét.

Petersennek sikerült ezt a két hőmérőt úgy berendezni, hogy 1/10 másodpercz alatt már jelzik az új hőmérsékletet. Mindenekelőtt a hőelektromos elem, illetőleg az ellenállásdrót tömegét igen kicsire szabta. Anyagukat pedig olyan ötvözetből vette, a mely nagyobb hőmérsékletet is kibír vegyi változás nélkül. Az áramot jelző galvanometernek természetesen igen érzékenynek kell lennie.

Az ellenállásdrót 65% platinát és 35 % iridiumot tartalmazó ötvény, átmérője 0•02 mm. 1850 şC-ig terjedő hőmérsékletet lehet vele mérni. A tiszta iridium 2200 ş-ig volna használható, de nem lehet belőle ilyen vékony drótot húzni. A thermoelem egyik része 90 % platinát és 10 % rhodiumot tartalmazó ötvényből készült, másik féme tiszta platina, a drótok átmérője szintén 0•02 mm. 1650ş-ig lehet vele mérni.

A hőelektromos elemben keltett áramot húros galvanometer mutatja ki. Tudjuk, hogy ez az eszköz elektromágnes sarkai között kifeszített húr. Ha a húron áram megy át, a mágnes és a húr között fellépő elektromdynamikus hatás folytán a húr meggörbül. A görbület nagyságából lehet az áram erősségére következtetni. A galvanometer húrja aranyszál, átmérője 0•0075 mm, hossza rövid. Kis rezgésideje folytán gyorsan követi az elektrodynamikus kitérítést. Még külön mutatószerkezete sincs, hogy az eszköz tétlenségét ez se növelje. Ehelyett az elektromágnes sarkai át vannak fúrva és a húrnak azt a pontját, a mely a fúrás elé esik, fény-képező lemezen rögzítik. A lemez folyton forog, tehát a húr előbbi pontjának mindenkori helyét leolvashatjuk rajta.

Petersen hőmérője olyan gyorsan veszi fel a környezet hőmérsékletét, hogy segítségével a gázmotor hengerében követni tudta a hőmérséklet lefolyását a dugattyú mozgása közben.
(Prometheus, 1914, 191. I.)