Csapataink dicsőséges hadakozása s a páratlan vitézséggel kivivott győzelem jelentősége nemcsak benyomta és áttörte az orosz hadvonalat, hanem a magyar parlamentből is kiüzte azt a szellemet, mely a véderőjavaslatok tárgyalásánál oly vakmerően szembe helyezkedett a trón és a haza a legfontosabb védelmi érdekeivel.

Ha összehasonlítjuk az 1912 juniusi 4-iki eseményeket azzal a magasztos és lélekemelő jelenettel, mely a magyar parlament ez évi május 4-iki ülésén játszódott, még a világháborus kavarodás közepette is szinte hihetetlennek látszik a bekövetkezett nagy változás.

Pedig való tény és örvendetes igazság, hogy a magyar parlamentnek valamennyi pártjai egymásra találtak a közös dicsőség ünneplésében. Még azok is, akiknek politikai hadállásét csapataink diadala és szövetségeseink odaadó becsületes támogatása alapján megrenditette, tartózkodás nélkül, sőt az elismerés és dicsőités legáradozóbb formájának ünneplik a magyar vitézséget, az osztrák-magyar hadsereg és a velük vállvetve küzdő német hadak világra szóló sikereit.

Ez az érzelmi harmónia, a honfi sziveknek ez az együttes lüktetése kifejezést nyert Tisza István miniszterelnök, Apponyi Albert gróf ellenzéki pártvezér és Beöthy Pál házelnöknek a nemzet örömét, vágyait és reménységeit ékesen tolmácsoló szavaiban, melyekkel a szövetséges hadak galiciai sikereit méltattak egy a históriai pillanat jelentőségét megsejtő és áttérő Ház előtt.

És szebb, biztatóbb jövőt igérő általános lelkesedés kifejezésre jutott abban a hódolatteljes izenetben is, mellyel a magyar parlament tudatta a felségével, hogy osztozik a győzelem fölött érzett örömben és büszkeségében.

És szívből fakadó volt a magyar parlamentnek Frigyes főherceg előkelő közvetitésével küldött hálás elismerést a szövetséges hadakhoz a nehéz küzdelmekben tanusított vitéz magatartásáért. Dicső hadseregünk valóban nagy eredményeket ért el nemcsak a harcmezőn, de – a mi kevésbbé tetszett valószinünek még nem régen – a magyar parlamentben is. Vajha hadseregünk e kettős diadala örökre eloszlatna minden félreértést!