Angliának kiéheztetési hadjáratára, melylyel Németországot úgy el akarja zárni a tengertől, hogy semmi oda bevihető ne legyen a német hadviselés csattanós választ adott a tengerek úgynevezett urainak, a hogy az angolok magukat nevezni szeretik, elsülyesztette a fiume-amerikai háború előtti hajójáratai révén nálunk is sokat emlegetett Cunard angol hajóstársaság legnagyobb, legpompásabb és leggyorsabb hajóját, a "Lusitaniá"-t.

A "Lusitania" elsülyesztése mellett, hatását tekintve szinte háttérbe szorúl mindaz, a mi eddig a tengereken történt. Tudták jó előre, hogy a németek leskelődnek a hajóóriásra, de az angolok gőg fölényesen kihivta a végzetet. Még nem tudni, tényleg fel volt-e szerelve ágyukkal ez a csodaszép és hatalmas személyszállító-gőzös, de bizonyos, az angol hajóhadról legutóbb megjelent nyilvántartás szerint a "Lusitania" testvérhajójával "Mauretaniával" együtt kisegítő czirkálói szolgálatra voltak beosztva az angol hajóhadhoz és angol czirkálók kisérték és őrködtek fölötte. S már-már ujjongani kezdtek az angolok, a midőn a dróttalan táviró jelezte, hogy a "Lusitania" szerencsésen közeledik az ír partokhoz. Ekkor, Queenstownnál érte a halálos torpedó a büszke hajóóriást. Iroszág egyik szigetén, a Cork-szigeten fekszik Queenstown; ez a német tengeralattjáró bátorságára és ügyességére különösen jellemző.

A "Lusitania" és testvérhajója, a "Mauretania" s Cunard legnagyobb hajói. Az előbbi közel 40.000 tonnás, körülbelül olyan hosszú, mint az Andrássy-útnak az Operáig eső része s csaknem olyan széles, mint ez az út. Gyorsasága a legnagyobb, a melyet eddig a tengeren produkáltak: átlag huszonöt és fél tengeri mértföld. 1907-ben épült, még pedig 175 vizhatlan részre tagolva, hogy ellentállhasson minden sérülésnek. S a német torpedó mégis halálra sebezte, még pedig oly borzasztó erővel, hogy 20 percz alatt lesülyedt.

A berlini "Wolf-ügynökség" május 8-án a következő rövid jelentést adta ki az esetről:
A "Lusitania" Cunart-gőzöst egy Reuter-jelentés szerint tegnap egy német tengeralattjáró lesülyesztette.

A "Lusitania" mint most a legtöbb angol kereskedelmi gőzös, ágyukkal volt felszerelve. A "Lusitania" ezenkivül nagymennyiségű municziót és hadifelszerelést vitt rakománya között. A hajó tulajdonosai tudták, hogy az utasokat milyen veszedelemnek teszik ki. Ezek viselik a felelősséget mindazért, a minek meg kellett történnie.

Német részről semmit sem mulasztottak el, hogy ismételten és nyomatékosan ne figyelmeztessenek e veszélyre. A washingtoni német nagykövet még május 1-én nyilvános hirdetményben utalt arra e veszedelemre. Az angol sajtó kigúnyolta akkor ezt a figyelmeztetést és rámutatott arra a védelemre, a mit az angol flotta nyujt az atlanti forgalomnak.

Mikor György angol királynak hirül vitték a "Lusitania" katasztrófáját, meg volt döbbenve s ennek izgatott szavakban adott kifejezést.

Megerősitik, hogy a "Lusitania" 1500 utasa vesztette életét a tenger hullámai között.