Mikor legdühösebben törtek ránk ellenségeink, a derék török nemzet testvéries hűséggel állt harcba mellettünk. Nem diplomaták szerződése kényszeritette erre, hanem a magyar nemzet és hű német szövetségeseink iránt érzett szeretet. Méltó volt a nemes török nemzethez a barátságnak és a testvéri hűségnek ez a megnyilatkozása.

Emberiségben, becsületességben milyen gyönyörü példát mutatott ezzel Törökország a hitszegő Itáliának, mely évtizedekig barátságával áltatott bennünket s most, amikor szint kellett volna vallania, amikor tanuságot kellett volna tennie barátságáról, odaállt ellenségeink mellé. Szégyenletes, férfiatlan és rut viselkedését ki nem mentheti, ki nem tisztázhatja soha a világtörténelem itélőszéke előtt s bizonyára még maguk az angolok is megvetik, akik pénzzel kecsegtették erre a szövetségre, hogy segitsen nekik a Dardenellák ostromában és a franciaországi harctéren. Az angolokkal kötött rut megegyezésük szerint, az olaszoknak 200,000 embert kell küldeniök a Dardanellákat ostromló angolok segitségére.

Pénzt kapnak ezért, aminek legjobban örvend a morieta-leső olasz. De keservesen meg fog lakolni a hűtlen Itália ezért a megvetendő cselekedetéért: török testvéreink továbbra is vitézül fognak harcolni s ott vagyunk mellettük mi is német szövetségeseinkkel együtt! Egész Magyarország nagy lelkesedéssel és örömmel támogatja török testvéreinket s irántuk való szeretetünk gyönyörüen nyilatkozott meg abban az országos gyüjtésben is, amelyet a törökök Vöröskereszt Egyesületének, a Vörös Félholdnak javára inditottunk meg. Németországban is hasonló nagy lelkesedéssel támogatják a lovagias török nemzetet.

Szent háborut hirdettek a török közös ellenségeink ellen s a mohamedánság oda sereglett a próféta harci zászlaja alá. Vitéz török testvéreink egyik diadalt a másik után aratják a tanuságot tettek arról, hogy méltó utódai azoknak a régi török vitézeknek, akiktől egykor az egész Európa remegett.