A mai hadsereg felszerelése, ha az egyes fegyvernemeket tekintjük és azokat sorra vesszük a maga sokféleségében, még ez egyszerü fölsorolásban is rengeteg anyag. Hiszen csak arra kell gondolnunk, hogy ma katonák dolgoznak a szárazföldön, a vizen, a viz alatt a levegőben s ugyanezeknek kell téli és nyári fölszerelés. Már maga ez nyolc féle csoportositást követel. Hol van most még a szárazföldön müködő fegyvernemek százféleségének fölsorolása?

Mióta a betüvetést föltalálták, s a nyomtatott irás révén az emberek gondolatai, irásai mindig szélesebb és szélesebb rétegekben terjednek el, nem irtak izgalmasabb történetet, mint amiről ez a most duló világháboru értesitett bennünket. A borzalmak mind a katonák fölszerelésével vannak összefüggésben. Vagy az élelmezés, amely nálunk Przemysl elestéhez vezetett, vagy valamennyi hadviselő félnél a téli megfagyásokhoz, legjobb esetben végtagok elfagyásához juttatott számos katonát, s ugyancsak a ruházati fölszereléshez tartozik némileg az a rengeteg mennyiségü hajó elsüllyedése révén tengerbe fult embersereg, amely, ha kellő fölszereléssel bir, bizonyára élve tudja a víz hátán is várni, míg a mentés megérkezik.

Még talán azt is ide lehetne irni, hogyha a katonák golyófogó páncéllal volnának fölszerelhetők, a testi épség sokkal nagyobb biztonságban volna, mint igy, ahol a golyó átütő erejével szemben semmi sem véd, mint az oroszok gyenge célzóképessége és a véletlen.

Hanem amig a szárazföldi katonára leselkedő halál-ok sokfélesége két elemmel kevesebb, mint a tengerészre váró pusztulások sora, a pilótákat üldöző gyilkos szerszámok minden elemben halált igérnek a repülő emberre nézve. Maga a gép, amelyen ül a vakmerő aviatikus, törékeny, még békeidőben is halált hord utasa feje fölött, hát még háboruban, ahol alulról sokszor a pokoli tüzét ontják rá acélmaggal sulyosbitva. Ha földet ér ott is a tüzelés kergeti, s ha vizbe zuhan, a feneketlen tengermélység huzza le elgyötört testét.

Az aviatikus a maga fölszerelésében egyesiteni törekszik a gyalogos katona fegyverét, a lovas és az automobilos gyorsaságát, minden elképzelhető földeritő szerszámot, mindenféle tüzérségi eszközt, a tengerész edzettségét, a víz uralmát, s ki tudja idővel talán a vizalatti hajózás lehetőségét is.

A németek egyelőre megelégedtek azzal, hogy a tenger fölött dolgozó aviatikusait olyan ruhával szerelje föl, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a vizre zuhanó pilóta, ha nem halt még meg a levegőben, ha eszméletnél van, amikor a tengerbe ér gépével, megfulladjon a tenger vízében. Egy berlini cég találmánya a képünkön is látható vizi ruha, amely egészen más, mint az eddig alkalmazott mentőszerszámok, övek és ballonok. Külsőleg, mint azt az első képen látjuk, vizhatlan szövetből készült kabátnak látszik, s lényegében nem is más, mint egy ujjatlan mellény, vagy vékony ujjas kabát, amely azonban belül, egészen lapos, alig jelentékeny vastagságu sürített levegővel töltött betétekkel van bélelve.

A találmány tehát ebben a formában nem is uj, de ami uj benne, az a német ipar diadala. Mert a légpárna betétek borító anyaga, ellenállóképességben még soha el nem ért méretet mutat. A kabátot nem teszi vastagabbá, mint egy kis téli bekecs, amellyel a testen még minden katona mozgatni képes karjait, s elvégezheti fegyverének kezelését. Emellett sulyban lényegesen könnyebb, mint egy báránybőr bekecs.

Csak nézzük meg a másik képet. Ott két katona látszik, az egyik kényelmesen fekszik, talán alszik is a vízen, a másik pedig teljes fegyverzetben, mintha csak lábalna és menetelne a feneketlen víz fölött. Ezek a betétek a kabátból kiszedhetők, bármely ruhában elhelyezhetők, ugy hogy állandóan hordani sem kell, csak a szükséges időben kell elhelyezni a felső ruha alatt. A tengeri szolgálatra rendelt német aviatikusok ma ilyen ruhákban repülnek, s nem félnek a vízbeeséstől sem.