Üllői-ut. 3000 néző Bíró: Gerő Ferenc.
Az első hadseregi mérkőzés a napsugaras nyári délutánon szép számu közönséget vonzott a pályára. A korzó és a tribün színültig megtelt érdeklődővel, akik között igen sok volt a katona és a sebesült.

A csapatok a következő összeállításban állottak elő.
Honvédek: Zsák – Wiener, Szaffka – Kertész II. Konrád I. Wilhelm – Tóth, Okos, Kertessy, Schlosser, Molnár, Közösök: Ginsery, Ludvig, Szandovits – Hajdu, Kertész III. Deutsch, Rác, Kunszt, Szabó, Vanicsek II. Bódis.

Amint az összeállításokból is látszik a honvédek csapata nagyobb játékerőt képviselt, lévén játékosai között öt válogatott, míg a közösöknél csak két reprezentatív szerepelt.
A mérkőzés fair, sima lefolyásu, sőt az első félidőben érdekfeszítő is volt, ami pedig az ilyen mérkőzéseknél ritka eset.

A második félidőben azonban, a mikor a honvédek fölénye teljes mértékben kidomborodott, a közösök már nagyon kevés kísérletet tettek az ellenállásra. A játékosokról szólva, első helyen a két kapust Zsákot és Ginseryt kell kiemelnünk, a kik gyengén játszó hátvédeik mögött bámulatos védéseket produkáltak.

A honvédek csapatában jó volt az egész fedezetsor, míg a csatársorban Schlosser mellett Kertessy tűnt ki, főképpen hatalmas lövéseivel. A közösök csapatában a csatársor az első félidőben azonban, a mikor a fedezetsor nem támogatta eléggé, nem tudott többé veszélyes lenni.

Külön dicséretet érdemel Hajdu, a ki a neki szokatlan poszton, a jobb fedezet helyén is sikerrel állotta meg a helyét. Az első gólt a közösök érték el a 3. percben Bódis révén. A honvédek a 17. percben Kertessy révén kiegyenlítenek, sőt a 45. percben Schlosser révén a vezetést is magukhoz ragadták.

A második félidőben a harmadik gólt Okos rugta a II. percben, míg a negyedik gólt Kertessy juttatta a közösök hálójába a 28. percben. Mindkét gól a hátvédek rovására írható.