Az Egyesült-Államoknak Németországhoz intézett jegyzéke így szól:
Kegyelmes uram! Kormányom utasított, hogy exczellencziáddal a következőket közöljem: Az Egyesült-Államok kormányát a német tengerészeti vezérkarnak február 4-iki közlése figyelmeztette arra, hogy az Anglia és Irország körüli tengerek, úgyszintén a csatorna haditérnek tekinthető, hogy az összes ellenséges állambeli kereskedelmi hajókat, a melyek február 18-dika után-vizeken mutatkoznak, elpusztítatnak és nem lesz mindig lehetséges a hajó legénységét és utasait megmenteni, továbbá, hogy a semleges állambeli kereskedelmi hajók is veszélyben forognak, ha e haditérre jutnak, minthogy tekintettel az angol kormánynak a semleges államok lobogójának használatára vonatkozó utasítására, továbbá tekintettel a tengeri háborúk véletleneire, nem lehet azt mindig megakadályozni, hogy ellenséges állambeli hajók ellen irányuló támadások ne érjenek semleges hajót.

Az Egyesült-Államok kormánya ennélfogva kötelességének tartja, hogy teljes barátságban és nagyrabecsüléssel a német kormány iránt, de nyíltan és komolyan figyelmeztesse arra a súlyos következményre, a melyet a bejelentett eljárás esetleg előidézhet. Az Egyesült-Államok ezeket az esetleges következményeket annyi aggodalommal veszi számításban, hogy jogának, sőt kötelességének tudja a német kormányt arra kérni, hogy a tényleges eljárás előtt mérlegelje azt a válságos helyzetet, a mely az Egyesült-Államok és Németország között bekövetkezhetne, ha a német tengeri haderők a bejelentett akczió keresztülvitele folyamán az Egyesült-Államok valamely hajóját elpusztítanák, avagy amerikai állampolgárok halálát idéznék elő.

Természetesen fölösleges a német kormányt figyelmeztetni arra, hogy egy hadviselő államnak a semleges hajókat illetőleg joga van a tengeren ezt a hajót átkutatni, hisz a blokádnyilatkozat megtörtént és a blokádot fenn is tartják. Minden hajót megtámadni és elpusztítani, mely a nyilt tengeren közelebbről megállapított körzetben mutatkozik, a nélkül hogy előzőleg megállapítana, vajjon ez a hajó egy hadviselő nemzet tulajdonát képezi-e, vagy pedig szállítmánya dugáru-e, ez olyan eljárás lenne, mely annyira ellentétben állana a tengeri hadviselés minden preczedenseivel, hogy az amerikai kormány fel sem tételezi a császári német kormányról, hogy ilyen cselekedet lenne a szándékában. Az a gyanu, hogy egy ellenséges hajó jogtalanul semleges zászlót tűzzön ki, nem teremthet jogalapot arra a feltevésre, hogy minden hajó, mely a közelebbről megjelölt helyen vagy vidéken hajózik ugyanilyen gyanu alá esik. Éppen, hogy ilyen kérdéseket felderítsenek, az amerikai kormány véleménye szerint elismerték az átkutatás jogát.

Az amerikai kormány a német kormány emlékiratáról, mely az admirális hirdetményével egyidejüleg jelent meg, pontos tudomást szerzett. Az amerikai kormány megragadja az alkalmat, hogy a német kormányt a legnagyobb nagyrabecsüléssel arra figyelmeztesse, hogy az Egyesült-Államok kormánya sohasem adott okot arra, hogy kritikát gyakoroljanak felette a semlegesség be nem tartása miatt, a mit más semleges államokkal szemben már megtett a német kormány. Az Egyesült-Államok kormánya sohasem egyezett bele olyan intézkedésekbe és sohasem engedett érvényesülni olyan intézkedéseket, a melyeket más hadviselő nemzetek iparkodtak a jelenlegi háború folyamán életbeléptetni és a mely intézkedésnek az volt a czélja, hogy a kereskedelmi forgalmat korlátozzák. Éppen ellenkezőleg, a kormány az ilyen esetekben olyan magatartást tanusított, mely jogot adott neki arra, hogy ezeket a kormányokat felelőssé tegye azért, ha az amerikai hajózás valami kárt vagy zavart szenvedne.

Éppen azért az amerikai kormány a jelen esetben a fentebb hangoztatott elvek alapján nyugodt lelkiismerettel jogosítottnak érzi magát a jegyzékben foglalt álláspontot elfoglalni az esetben, ha a német hadihajók parancsnokai azon az alapon, hogy az Egyesült-Államok lobogóját nem használják jogosulatlan, a nyilt tengeren amerikai hajót semmisítene meg, vagy amerikai állampolgárokat ölne meg. Az Egyesült-Államok kormánya ilyen eljárás esetén indokolatlan megsértését látja egy semleges hatalomnak, a mely aligha hozható majd összhangba azzal a barátságos összeköttetéssel, a mely most szerencsére a két kormány között fennáll. Ha ilyen sajnálatos eset fordulna elő, úgy az Egyesült-Államok kormánya kénytelen lenni a császári német kormányt szigorúan felelősségre vonni és minden lépést megtenni arra nézve, a mi az amerikai polgárok életét és vagyonát a nyilt tengeren is biztosítja.

Mindezeket az Egyesült-Államok kormánya a legnagyobb nagyrabecsülés nyilvántartása mellett azzal a komoly igyekezettel hozza elő, hogy mindenféle félreértést elkerüljön és megakadályozza azt, hogy olyan körülmények lépjenek fel, melyek a legcsekélyebb ellentétet támaszthatnák a két állam kormánya között. Az amerikai kormány annak a bizalomteljes reményének ad kifejezést, hogy a császári német kormány megnyugtató kijelentést fog tenni az irányban, hogy az amerikai állampolgárokat és hajóikat a tengeren semmiféle más zaklatás nem fogja érni, minthogy a német admirális által közelebbről megjelölt területen a hajót át fogják kutatni. A császári német kormány informálására megjegyezzük, hogy az angol király Ő Felsége kormányánál a brit hajók védelmére az amerikai zászló jogtalan használata esetére tiltakozást jelentettünk be. Megragadom az alkalmat, hogy exczelencziádat ujólag biztosítsam nagyrabecsülésemről. Aláirva: James W. Gerard.