Dtum
Login with Facebookk
1915 | Február

Lendvai István: Halottas versek 2.

2.

No mit rohantok, mit kerengtek, megriadt lotyók?
Az égen ott a Pók.
El nem szalaszt a tűz-szeme,
és hogyha százszor vérzene
anyátok oltár lépcsején.
Az Isten? Irgalmazna még, de lám meghalt szegény.
És ott az ő helyén
a Pók. Bizúgy barátim, ott a szörnyű úr. A Pók.

És rútabb rútat nem talál található képzelet.
Csunyán végez veled:
a körmén bűzlik ronda vér,
akárhogy bújnál, szíven ér.
Csak ráüt egyet, nem nagyot,
és - loptad bár az égő naptól - nyomban elfagyott.
Vidáman úgy hagy ott:
ej, döglött cézár, jól mulass, eddig volt, ég veled.

Futnál barátom? Ócska próba, vesztett vakmerés.
Hálóján volna rés:
fejed ha itten átütöd,
kerít nyakadba más nyűgöt.
Van úgy, hogy játsz kedve kél,
bőget veled vad évoét, hogy csalva átszökél,
és gáncsol új kötél.
Koporsód lett, bizúgy bolond, koporsód lett a rés.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98