Alekszej Alekszejevics Bruszilov (1835-1926) a cár árnyékában (ez emlékiratának címe) is jelentős, önálló szerepet játszott az első világháború történetében. Az 1877/1878-as orosz-török háborúban harcolt először. Később a szentpétervári Lovassági Tiszti Iskolának volt előbb hallgatója, majd tanára.

1906-tól altábornagy, rövidesen hadtestparancsnok. 1914. júliusától a 8. orosz hadsereg parancsnoka. 1916-tól a délnyugati front parancsnokaként több hadsereg főnöke. Az ő nevét viseli az általa tervezett és vezetett offenzíva 1916 nyarán: az egész világháború egyik legnagyobb támadó hadművelete, és az orosz haderő legnagyobb támadása a nagy háborúban.

1917. májusában – tehát már az első, polgári demokratikus jellegű orosz forradalom után – az összes orosz haderő főparancsnokává nevezték ki. Az 1917. júniusi ún. Kerenszkíj-offenzíva (Kerenszkíj orosz hadügyminiszter, majd miniszterelnök a két forradalom között) is tulajdonképpen egy második Bruszilov-offenzíva volt, csak rosszabb feltételek között és ezért kevesebb eredménnyel.

A júniusi, július eleji kudarc után leváltották posztjáról. Bruszilov a bolsevikokhoz csatlakozott. A Vörös Hadsereg főparancsnoka mellett működő tanácsadó testület elnöke, majd a lovasság főfelügyelője. Érdemleges frontfeladatot nem kapott, ezért az adminisztratív munkát megelégelve lemondott.