A világ azt hitte, hogy az Eiffel-torony háromszáz láb magas épitménye, mint világkiállitási tárgy a békés munkát jelképezi. Az is volt egészen addig, mig Marconi legelőször nem bizonyitotta be gyakorlatilag, hogy a Hercz-féle hullámok bizonyos áramerősség mellett megtartják állandóságukat, s a térben, minden vezeték nélkül is ugy hatnak nagyobb távolságban lévő áramfelfogó készülékeken, mint ott, ahol kibocsájtották őket. Egészen idáig a franciák azon gondolkodtak, hogy mitévők legyenek az Eiffel-toronnyal, amely évenként fenntartás költségét tekintve egy vagyont jelentett Páris városának. Kincset költöttek el festék próbákra, amelyekkel a föltalálók a vasnak a rozsdától való megvédését remélték, s nem is olyan régen azon törték a fejüket, hogy be fogják épiteni vasbetonként, amiáltal örökösen meg lett volna védve a rozsda pusztitó hatása elől.

Csakhogy ekkor már a Marconigráf az egész világon el volt terjedve, s a legnagyobb Marconi-állomás éppen az Eiffel-torony tetején volt. Óriási szolgálatot tett ez az állomás, s a tudósok a készülék veszedelmének jelezték, ha a vas helyett vasbeton testen fog állani az elektromos felfogó és leadó készülék. Elhatározták, hogy ugy hagyják, ahogyan van, ráköltik évente azt a sok száz vagon rakomány festék árát, s legyen meg a tudománynak ez a tornya érintetlen jóságában. Most azután jött ez a háboru, s az Eiffel-torony valóságos mentővára Franciaországnak. A háboru pillanataiban volt olyan is, hogy ez az egyetlen állomás közvetitette Franciaország válságát a szövetségesével, Angliával. Ma akkor az Eiffel-torony német kézre jut?....

Az Eiffel-torony legfelső emeletén, van egy kis helység, rendes falai, rendes távirószoba berendezése van. Ezidőszerint katonák ülnek benne, s kezelik a torony tetején lévő felfogó és leadó készülék belső eszközeit. A dróttalan táviró berendezésről már többizben szólottunk, ez alkalommal arról szólunk, hogy az Eiffel-torony ma a francia hadszintér lelke. Ez a központ, idejönnek a jelentések óráról-órára, percről-percre, innen megy szét a hir a kormányzó testület felelős tagjainak, hogy a legfőbb hadvezetőség is innen kapta meg a jelentéseit.

Ma mindazt, amit a hadiszerencse az arrasi fronton, vagy az argonnei erdőben jobbra, vagy balra okoz, néhány perccel később az Eiffel-állomás már is leadja az elnöki palotába. Ha arra gondolunk, hogy 1870-ben pontosan négy órára volt szükség, mig a legfőbb német hadvezetőség megtudta, hogy a Pont ŕ Mousson melletti hires nagy csata megkezdődött, kellően értékelhetjük az Eiffel-állomás jelentőségét ebben a háboruban.

A sok Zeppelin és repülőgép támadás majdnem mindig az Eiffel-torony ellen is irányul. A franciák jól tudják, hogy a német légi gépek az Eiffelt keresik, s ez az oka, hogy az Eiffel körül állandóan van légi manőver. Támadás esetén egész raj lepi el a torony környékét, s halálra szánt ember legyen az, aki az ilyen védelem ellen föl veszi a harcot. Riadóra nyomban husz-harminc légi jármű repül föl a torony fölé, s védi a francia hadiszintér lelkét, a torony Marconi-állomását.

A háboru előtt mindég népes volt az Eiffel-torony környéke. A párisiak, különösen vasárnap délutánonként oda rándultak ki. Most veszedelmes hely ez: félni lehet ott a Zeppelinek bombáitól.