Léghajó vagy repülőgép? Ez ma már csupán költői kérdés. Hiszen repülőgépeket a hadsereg, a polgári közlekedés, sőt a mezőgazdaság és a baleseti mentés is tömegesen alkalmaz, a léghajó viszont ma már többnyire csak sport- és hobbyeszköz. Az első világháború kezdetén a fenti kérdés még nyitott. A repülőgép némileg gyorsabb, de a zeppelin több bombát képes magával vinni. A német hadvezetés bízott a léghajókban.
A zeppelin személynévből ered: magyar licence (Schwarz Dávid újítása) alapján a német Zeppelin gróf építette az első nagy méretű és merev szerkezetű léghajót. Zeppelineket Belgium és Szerbia ellen is bevetettek. Elsősorban mégis Nagy-Britannia ellen alkalmazták. Felderítésre és bombavetésre szánták. Hamarosan kiderült: nappal sebezhető. Ezért szívesen alkalmazták nagy magasságú, felhők feletti támadásra. A zeppelinből kötélen egy személyt lógattak le, aki innen irányította a bombavetést.

1915. januárjában dobtak le először bombát levegőből, polgári célpontra. (A korábbi háborúkban bombázás alatt a hajóágyúkból parti városokra zúdított tüzet értették.) Később mind gyakoribbak lettek a támadások.

Fokozatosan kiépült velük szemben a légvédelem is. Fényszórókkal pásztázták az égboltot. Ágyukkal, majd mindinkább vadászrepülőgépekkel lőtték a zeppelineket. Az egyre hatékonyabb vadászgépek miatt 1917-től csökkent a bevetések száma, és mind nagyobb magasságból próbálkoztak a léghajók.

A világháború alatt összesen 88 zeppelin épült és 61 pusztult el – részben a légvédelem, de csaknem ilyen gyakorisággal balesetek következtében. 1200 felderítő repülést és néhány tucat bombatámadást hajtottak végre.

A zeppelin nem gyakorolt érdemleges hatást a háború kimenetelére. Az ellenségnek okozott (csekély) károknál fontosabb volt, hogy haderőt (légvédelmi személyzetet és repülőgépeket) kötött le. A léghajó és a repülőgép versenyét az utóbbi nyerte.