A „casa-matta” elnevezés tudvalevőleg az erőd laktanyáját, az erődben elhelyezett védőlegénység lakosztályait jelöli. Bár a casa matta kifejezés olasz, mégis keményen hangzik. Mintha azt a megfeszítően kemény physikai és egyszersmind lelki munkát akarná jelképezni, a mely a háborúval általában, leginkább azonban a várharczczal függ össze, - tekintsük akár a védekező szerepét, akár a támadóét.

Nagyszámú katonai kifejezésnek, különösen pedig a modern erődépítészet, ostrom és védekezés sok fogalmának hiányzik jó magyar terminus technikusa. Igy a „casa matta” magyarul mondva szintén csak „kazamáta”. Sovány vigasz, hogy a németek, illetve méginkább a közös hadsereg német nyelve fölötte sok idegen, - első sorban franczia, - szót használ a katonai elnevezésekben.

A casa matta németül „Kasematte”; határozottan lágyabb hangzású és valóban ha franczia vagy belga erőd tartozka, a németek rövidesen megpuhitják 42 centiméteres lövegeikkel, vagy a közös hadsereg 24, illetve 30.5 centiméteres mozsárágyúival.
Tulajdonképpen a kazamáta az erőd gyomra, a mely a gyalogsági állásokat csakúgy, mint a mitrailleusöket, géppuskákat és ágyúkat éltető erővel táplálja. Ez az éltető erő: a kipihent legénység, - a pusztító lőanyagok felhalmozott mennyisége.

Már látjuk is, hogy mit tartalmaz. Folyosórendszerrel összefűzött alvóhelyiségeket, konyhát, kamrákat, raktárakat és végül – rendesen a pinczében elhelyezett – viztartó cisternákat.
Minden egyes erődegység az 50-100 kilométer kerületű erődgyürü tartozéka. Tehát tulajdonképp csak egy kereke az imponáló szerkezetnek.

Ez a kerék azonban szerepének surlódásmentes betöltéséről az egészből kikapcsoltan magára hagyva is köteles gondoskodni. Fontos tehát, hogy minden szükségessel el legyen látva arra az esetre, ha szomszédjai segitségétől a támadó ereje következtében elszakítódik. Legyen ez az elkülönítettség teljes körülzárás, vagy csak a ráirányított erőteljes üteg és fegyvertüz következménye.

A kazamáta czélját és értékét ismerjük tehát. Kutassuk most azokat az alapelveket, a melyek tervezésükkor irányadók szoktak lenni.
Az ember egészséges észjárása szerint két tényező fontos. Az ellenség ne lásson engem és ha ennek a követelménynek nem tehetek teljes tökéletességgel eleget, vagy pedig felfedezett, úgy még erőltetett támadásnál is hosszú ideig ellentállást tudjak kifejteni.

Legrégibb magyar váraink az Árpádok idejéből származnak s számukat a középkor bőven szaporította. A Balaton mellett látjuk a Kisfaludy Sándor által megénekelt romokat és a Vág partja mellettiek talán még romantikusabbak. Közülök azonban legjobban azok érdekelnek bennünket, a melyek eredeti felépítésükben és lehetőleg érintetlenül maradtak ránk. Ilyeneket leginkább Erdélyben találni; a királyi Vajdahunyad és ellentétképpen a demokrata parasztvárak, templomkastélyok.

Kazamatáról, mint olyanról elsősorban a templomkastélyoknál beszélhetünk. Azoknál, melyekben a lakószobák szorosan csatlakoznak egymáshoz és ugyanakkor födve vannak az ellenség fölfedő szeme és fegyverei tüze elöl. Ezt úgy érték el, hogy a körfal, tehát udvarfelöli oldalra emberek lakásául szolgáló darázsfészkeket függesztettek. A barczasági Prászmáron három egymásfölötti emeletben. Vagy – ami talán még meglepőbb- a templomra magára rakták a hajó hosszában, létrákon megközelithető fészkeiket (Százhermány). Ezekben a XII-XV. századokban épitett várakban látjuk a hazai kazamaták eredetét.

Idők változásával változtak a fegyverek. Az öldöklő szerszámok, különösen az ágyúk, tökéletesedtek. Kellett tehát az erőditményeknek is hogy új fajtája létesüljön, a mely a hatványozott kívánalmakkal szemben megállja a sarat. Megjelenésében, körvonalaiban nem olyan festői többé, mint a középkorban volt. Nagyjából elrejtőzik, falaival pedig folytatólagosan zárja körül a megvédendő földrajzi pontot, a mely rendesen politikailag szerepet játszó város.

Igy volt Bécs megerősitve, igy a keletkezési idejére czélzó elnevezésü Theresienstadt, Josefstadt, - vagy pedig, hogy Magyarországon maradjunk például Gyulafehérvár is. A kazamáta föld alá rejtőzik. Földgátak és földfeltöltés védi a lövegek hatásának enyhitésére, illetve lokalizálására.
A technika azonban nap nap után tökéletesedik. Az ágyúk és tarczkok átütőereje a mozsarakban hihetetlenül magas fokra hág, a mely erőhöz az ekrazitgránátok robbantó hatása társul. Modern erődök létsülnek. Erődpontok egész lánczolatával, olykor több gyürüben egymás körül. Fölépitésükben az elrejtés szükségességének és a lehető legnagyobb ellenállás törvényei szerint.

Hogy a kazamáta is láthatatlan legyen, az erődre a környezet növényzetét ültetik. Törekvés: hogy még a 100 lépésre előtte álló se vegye észre a környezetben elvesző emberi munkát Ez az erőd mimikrije. Még az erődöket körülövező széles drótakadályok is rendesen árkokba sülyesztődnek.
Az ellenállóképesség fokozására a mennyezetet vastartó vastartó mellett fekve képezi. Ez tartja a több méter vastag betonfödémet. Vasbetont nem alkalmaznak.

A vele tett próbák alkalmával kitünt, hogy a vas elhelyezésének költségével nem áll arányban az ellenálló képesség növekedése. Sőt a vas és a beton a robbanás, hirtelen lecsapódás pillanatszerü lökésénél külön dolgozva nem mutatta a költséges vas beépitését megokoltnak. Ezért a vastartókra csömöszölik a betont, teljesen tömören.
Ha laikus emberi lakóházakról hall, a melyek hozzá vasból, téglából, betonból készültek, képzeletében öntudatlanul is a városi épületek elevenednek meg.

Hogy kerül akkor a több emeletes kazamáta a föld alá? Hiszen ablakainak kell lenni, hogy helyiségeibe levegő és világosság juthasson. A várépítő azáltal éri ezt el, hogy a környező talajszin alá sülyesztett kazamátának ellenséges tüzelés árnyékában levő oldalát mély árokkal teszi szabaddá. Sokszor pedig az egész kazamáta árok közepén, sziget gyanánt szabadon áll.