Nevezhetjük szárazföldi motorcsónaknak is, mert mint a képen látható, ez az automobil a vizen motorcsónak és éppen olyan jól beválik a motorcsónak a szárazföldön automobilként kezelve. Nem erre a háborura készült, csak szerencsések vagyunk, hogy éppen most tudta a föltaláló Zeiner Lajos bécsi technikus gyakorlati célokra alkalmas állapotba hozni.

Évek óta kisérleteznek a világon mindenütt ezzel, hogy a szárazföldi autót belevihessék a vizbe, ahol ez tovább haladhat, mint motorcsónak. Mindezideig senkinek sem sikerült, pedig, hogy milyen fontossága van egy ilyen szállítóeszköznek éppen a most duló világháboruban, arról mindenki tudomásul bir, aki elgondolkodik a háborus hireken, amikor azt olvassa például, hogy az ellenség a közuti hidat fölrobbantotta.

Ilyen esetben természetesen a folyó, csónakok hijján elzárja a két partrészt mindaddig, míg a hidépítő katonák meg nem jelennek pontonjaikkal. A technika ismét segitségére siet a hadvezetésnek, s olyan harcieszközt bocsájt rendelkezésére, amely megint egy tempóval gyorsitja a döntést.
Zeiner hydro-automobilja külsejére nézve alig különbözik a jól ismert versenyautomobiloktól, csak a karosszeriáján látszik, hogy valamivel magasabban van elhelyezve a kerék tengelyeken. A figyelmes szemlélő még a hátsó részen elhelyezett propellercsavarról látja, hogy ennek egyéb rendeltetése is van, mint csak a szárazföldön futni. A motorikus erőt egy négy hengeres 18 lőerős motor szolgáltatja, amely a gépnek a szárazföldön 75 kilométer, a vizben 18-20 kilométer sebességet ad.

A gép az országuton futva egyszer csak vizhez érkezik, amelynek meredek partja van, híd, gázló azonban sehol sincs. A kocsiról nem kell leszállni, semmiféle változtatást nem kell rajta végezni, egyszerüen beleszalad a vizbe, amint azt a második képen is látjuk, s ugyanazzal a szerkezettel, egyszerü emeltyü átváltással a motorcsónakká változott gép propellercsavarját hozzuk mozgásba. Mihelyt a motorcsónak a víz tulsó partjára érkezett, ahol a víz sekélyessége már a motorcsónak kerekeit érdekli, a propellercsavar helyett a kerekeket mozgató áttétel jön működésbe s a gép vizből kigázoló automobil lesz, amely fölkapaszkodik a partra.

Itt érvényesül a magasabban fekvő karosszéria rendeltetése. Azáltal, hogy a gépszerkezet magasabban fekszik, nemcsak az országut egyenetlenségeit, hanem a partról a vizbe való jutásnál a gép az omlós földrészek akadályozó voltát is le tudja küzdeni.
Ime a benzin parányi porszemecskéje, amely a gázfejlesztőben szétporlasztva, apró robbanásaival a henger tolattyuját mozgásba hozza, ismét óriási munkát végez. Ime a technika, amely a mai világháboruban megdönthetetlenül bebizonyitotta, hogy a hadviseléshez nem a tömegek nagysága, hanem azok technikai szerkezettel való fölszerelése szükséges.

Nézzük Belgium sorsát. 42-es és 30,5-es nélkül lehetséges lett volna-e olyan hihetetlen rövid idő alatt egész Belgiumot leigázni, lehetséges lett volna-e a németeknek ott a nyugati fronton egyik napról a másikra hatvan-nyolcvanezer főnyi katonaságot 100-150 kilométernyire fekvő harchelyekre dobni ezernyi ezer óriási autobuszok nélkül? Vajjon Hindenburg ért volna el olyan mesébe illő hadisikereket, ha a vasúti hálózat és annak technikai fölszerelése nem lett volna tökéletes? Automobil, aeroplán, Zeppelin, U-hajók, motorcsónakok, motoros ágyuk, motoros gépfegyverek, mint-mind a parányi benzin gázszemecskék hatalmas erejétől müködve, vajjon nem érnek-e föl minden elképzelhető embertömeggel?

Mindezekhez most egy ujabb hadifegyverként használható szerkezet is járul. Képzeljük el hadseregünket, ha ennek egy része a menekülő ellenséget vízi autóban üldözi, melyek minden akadályon átgázolnak.