Budapest, 1915. április 24. 

Az első hadi kölcsön fényes eredménye tanuságot tett arról, hogy Magyarország jelentékeny financiális erőkkel rendelkezik, ami ellenségeinkre meglehetősen erős hatást gyakorolt. Meg voltak győződve arról, hogy Magyarország, amennyire jelentékeny tényezője a kettős monarchiának katonai szempontból, éppen annyira nem jöhet számitásba, ha a hadviselés pénzügyi terheire vagyunk tekintettel.

Magyarország állandóan külföldi kölcsönökre szorult és saját gazdasági organizmusát ellenfeleink nem tartották annyira erősnek és jól szervezettnek, hogy egy nagyobb hadi kölcsönnek a belföldön való elhelyezését megrázkódtatások nélkül lehetővé tenné.

Az első magyar hadi kölcsönre jegyzett 1170 millió korona, ennek az összegnek teljes kifizetése ez év január havában és ennek a nagy belföldi hitelmüveletnek kisérő gazdasági jelenségei kellemetlen meglepetést jelentettek ellenfeleinknek, minket pedig erőt nyujtó önbizalommal töltöttek el, mert kétségtelenül el kellett ismerniök még azoknak is, akik itthon a magyar nemzet financiális erejét jóval kevesebbre becsülték, hogy a magyar nemzetben nemcsak az erő megvan a háboru pénzügyi terheinek fedezetére, de ezeket a financiális szükségleteket a sajátunkból készek is vagyunk az állam rendelkezésére bocsátani. 

Azzal mindenki eleve tisztában volt, hogy az első hadi kölcsön az egy milliárdot meghaladó impozáns eredményével a háboru elhuzódása esetén az összes költségek fedezésére nem lehet elegendő, sőt hozzávetőleg is meg lehetett állapitani, hogy körülbelül márciusban vagy áprilisban a magyar államnak ujabb hadi kölcsön felvételére lesz szüksége.

Megjegyezzük, hogy ebben a tekintetben is kellemes csalódás érte azokat, akik szigoru számitással azt hitték, hogy a magyar államnak az uj kölcsönre márciusban már égető szüksége lesz. Március elmult és április hónapnak is a vége felé járunk, a magyar állam pedig csak most lesz kénytelen az ujabb kölcsönnel a közönséghez fordulni.