A memeli telefonhivatal női alkalmazottjai szép példáját adták a hősi kötelességtudásnak a márczius 18-áról 19-ére virradó éjszakán, a mikor az oroszok betörtek a városba. Úgy gondolták, legjobb, ha a helyükön maradnak és teljesitik a kötelességüket, a míg lehet.

Igy történt azután, hogy a mikor az orosz hordák már benjártak a városban, Memel városában még mindig lehetett telefonálni. Kilencz óra felé Hindenburg tábornagy földhivta a központot. Az egyik kisasszonynyal elbeszélgetett és örömét fejezte ki rajta, hogy a telefonalkalmazottak még mindig a helyükön vannak. Hindenburg később megkérdezte, hogy ki volt a telefonosleány, a kivel beszélt és a mikor Joachim herczeg Memelbe érkezett a tábornagy megbizásából igen szép ezüst karkötő órát adott át a kisasszonynak és egy uttal maga is köszönetet mondott a hősies magatartásért.

A szolgálatot lecsavart lámpák és elfüggönyözött ablakok mellett reggel három óráig folytatták, vagyis az oroszok beözönlése után még nyolcz órán át. Másnap reggel az öt fiatal leány elhagyta az épületet.