Az október 1-én megjelent moratórium-rendelet nem hozta meg a moratórium ugynevezett „Abbau”-ját, amint Ausztriában a kötelezettségek bizonyos részben való általános teljesitésének kimondását és ezzel a halasztásnak a tartozások egy általános számszerü összeg erejéig való hatályon kivül helyezését nevezik.

Nálunk az uj moratórium nem rendel ilyen általános „Abbau”-t, hanem csak további kivételeket, még pedig egyedileg megállapitott kivételeket statuál a moratórium alul. A kivételek e szaporitása ujabb átlyukasztását jelenti a moratóriumnak, de nem általános lehordását, a kötelezettségek egy számszerü részére való felfüggesztését, ugy hogy jelenleg elvileg még mindig teljes moratórium áll fenn nálunk, mely alul csak bizonyos kategóriái a tartozásoknak vétetnek ki; mig Ausztriában elvileg a moratórium a tartozások egy negyedrész összege erejéig általában eltöröltetett. Ez az a bizonyos „Abbau”.

A két rendszer között az az elvi alap okozza az eltérést, hogy mig odaát Ausztriában a fejlettebb gazdasági viszonyok mellett a kormány a normális gazdasági és jogi rendhez való visszatérést bizonyos mértékben lehetségesnek tartja és ehhez képest a hitelező védelméből indul ki a moratórium-politika megkonstruálásában, addig nálunk általános fizetési kötelezettséget megállapitani a gazdasági erők gyengébb és kiméletre jobban rászoruló volta miatt még mindig nem lehet és ehhez képest a moratóriumos jogviszonyok kodifikálásánál a verbum regens a gazdasági és életviszonyaiban megzavart adós védelme és a fizetési kényszer által veszélyeztetett exisztenciájának megóvása.

Mig az osztrák „Abbau” a fejlettebb tőke és hitelgazdaság mellett a gazdasági egyedek megtámadása nélkül mehet végbe és az elvi alap, t. i. a moratórium általános korlátozása a tartozások számszerü háromnegyedére szigoruan keresztülvihető, addig a magyar moratórium átlyukasztása esetről-esetre való kompromisszumok eredménye és kiegyenlitést keres a méltánylandó hitelezői érdek és a kiméletre szoruló adós-szempont között.

Végeredményben a magyar moratórium is oly nagymérvü áttörését jelenti a fizetési halasztás elvének, hogy a gyakorlatban a kivételek számszerü mennyisége alighanem meghaladja a moratóriumos követelések kontingensét.

Az uj moratórium nálunk legjobban egy szitához hasonlitható, amelynek ritka fonásu szövetén a követelések igen nagy része keresztülhullik és csak csekély ama követelések száma, amelyek a moratóriumban benne maradnak.